A monetáris politika nehéz éve lesz 2006

2006.01.24. 9:08

Járai Zsigmond szerint 2006 nehéz év lesz a monetáris politika számára: az infláció továbbra is igen kedvezően alakul ugyan és az év egészét tekintve 2 százalék alatt marad, az államháztartás helyzete azonban tarthatatlan és azt sem lehet tudni, hogy az immár elodázhatatlan reformok mikor indulnak és milyen hatásokat váltanak ki.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke az elmúlt évet értékelő és az idei évet felvázoló interjújában aláhúzta: az egyik legfőbb gond az, hogy a 2006-os költségvetésben nyoma sincs a reformlépéseknek, noha a hazai közgazdász-társadalom többsége azt vallja, hogy nem halogatható tovább az államháztartás rendbetétele.

Az MNB aggályosnak tartja az idei folyamatokat, ha semmi sem változik, akár a 8-9 százalékot is elérheti az államháztartás, uniós metodika (ESA95) szerint számított deficitje a bruttó hazai termékhez képest, így pedig nemhogy közelebb, hanem távolabb kerül az ország az euró bevezetésétől.

Az elmúlt évvel kapcsolatban kifejtette: az MNB szempontjából a legfontosabb eredmény 2005-ben az infláció csökkenése volt, mértéke már megközelítette az árstabilitás szintjét. A jegybank eredetileg 4 százalékos inflációs célt tűzött ki 2005 végére, ez azonban túlteljesült, 2005 decemberében 3,3 százalék lett a pénzromlás üteme, az éves átlag pedig 3,6 százalékot mutatott.

Járai Zsigmond szerint a magyar gazdaság számára kedvezően alakult az elmúlt év, a gazdasági növekedés viszonylag gyors, 4 százalék volt. "Ennek legfeljebb az a szépséghibája, hogy a növekedés részben az államháztartási hiány, az államadósság emelkedéséből táplálkozott" - tette hozzá.

A jegybankelnök kiemelte, hogy az egyik legnagyobb gond a tartós ikerdeficit, azaz az államháztartási hiány, illetve a folyó fizetési mérleg deficitjének magas szintje.

"Nem gondoltam volna, hogy ilyen sokáig fenn lehet tartani egy olyanfajta egyensúlytalanságot, amellyel Magyarország küszködik, pedig ez 2005-ben is sikerült, holott gyakorlatilag 2002 óta folyamatosan magas az államháztartás hiánya" - mondta.

Járai Zsigmond elmondta: a finanszírozást kétségtelen segítette az, hogy különösen kedvezően alakultak a nemzetközi körülmények és ez 2006 elejére is elmondható. A világgazdaságban igen nagy összegű megtakarítás halmozódott fel, mind Európában, mind az USA-ban és Ázsiában is, és ezek a megtakarítások befektetési lehetőségeket keresnek, s mivel nem találnak elég maximálisan biztonságos befektetési terepet, hajlandók kockázatokat is vállalni a befektetők.

Járai Zsigmond elmondta: az idén minden valószínűség szerint 4 százalék körül lesz a GDP bővülése, de még ennél is nagyobb növekedési potenciál van a gazdaságban. Ennek kihasználásához is szükséges lenne az államháztartás rendbe tétele, különösen az államháztartás méretének szűkítése. "Ha az államháztartási reform első lépéseire belátható időn belül nem kerül sor, akkor az visszavetheti a gazdaság bővülését hosszabb távon" - mondta. Járai Zsigmond kiemelte: 2006-ban az államháztartási reform elkezdésére lehetőséget adna egy pótköltségvetés, ha a választások utáni új kormány határozottan rászánja magát a központi büdzsé és az államháztartás rendbe tételére.

Az MNB elnöke az euró bevezetésével kapcsolatban elmondta: nélkülözhetetlen az államháztartási reform mielőbbi beindítása, ha az eurót belátható időn belül be akarja vezetni az ország. Az elemzők szerint a mostani állapotokat tekintve, csupán 2013-2014-ben lesz reális esély arra, hogy a forintot felváltsa az euró.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK