Belvíz ellen nincs biztosítás

2006.01.23. 7:26

Lassan megy a belvíz elvezetése a földekről. Az ország délkeleti régiójában komoly gondokat okozhat a szántókat borító víz, különösen, ha az olvadásra nem sikerül kitisztítani a víz elvezetésére szolgáló árokrendszert. Az [origo] által megkérdezett mezőgazdasági termelők szerint csak a tavaszi munkák kezdetekor lehet majd megállapítani, hogy pontosan mekkorák a károk, az azonban már biztos, hogy az elöntött területeken nem kel ki az őszi vetés.

Továbbra is komoly károkat okoz a belvíz Délkelet-Magyarországon. Az elöntött terület nagysága csak lassú ütemben csökken, jelenleg 76 ezer hektár, ebből 38 ezer hektár vetés és szántó.

"A területünk egyharmada állt víz alatt" - nyilatkozta az [origo]-nak Bokor Sándor, a Köröstarcsai Petőfi MGTSZ elnöke. Bokor elmondta: mivel az utóbbi időben nem volt csapadék, és fagyos volt az idő, a helyzet valamelyest javult, azonban a tavaszi olvadás és az esők újra ronthatnak a helyzeten. Bokor Sándor szerint egyelőre csak becsülni lehet, hogy mekkora kárt okozott a belvíz. A pontos összeget majd a tavaszi munkák kezdetekor lehet megmondani, akkor derül ki, hogy melyik táblát lehet újra bevonni a művelésbe.

Mocsári Kálmán tószegi gazdálkodó földjének 7,5 százaléka került víz alá. "Mikor kitavaszodik, akkor látjuk majd, hogy tudjuk-e hasznosítani az adott területet" - mondta Mocsári. A gazdálkodó az [origo]-nak elmondta: a víz alá került őszi vetésből már biztos, hogy nem lesz termény. Ha sikerül is kiszárítani a táblákat, és tavasszal újra bevetik őket, az őszi vetésbe beruházott összeget mindenképpen elveszett. Mocsári Kálmán ugyanakkor figyelmeztetett arra is, hogy a víz mellett komoly veszélyt jelent a megmaradt őszi kalászosokra a vasránap kezdődött szokatlanul kemény fagy, amely hótakaró nélkül éri majd a vetést - ez tovább fokozhatja a károkat.

"A zöldségágazatot egyelőre nem érte veszteség, mert még nincs növény a talajban" - nyilatkozta az [origo] kérdésére Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács ügyvezető igazgatója. A gyümölcsösök általában magasabb területeken vannak, amelyeket nem veszélyeztet a belvíz. A kialakult helyzet elsősorban a ipari zöldségtermelőket érinti hátrányosan. A feldolgozóipar számára termelt borsó, bab, csemegekukorica és paradicsom számára a talaj-előkészítési munkákat már márciusban el kellene kezdeni. Ha addig nem oldják meg a vízelvezetési problémákat és késik a vetés, akkor romlanik a minőség, ez pedig piacvesztést jelent. A terméktanács ügyvezetője hozzátette: ha megismétlődne a múlt évi 30-40 százalékos kiesést okozó hatalmas vízkár és a késői vetés után újabb csapadékos nyár jön, akkor az ágazat katasztrofális helyzetbe kerülhet.

Magyarországon nem lehet belvízkár ellen biztosítást kötni. "Azért nincs ilyen biztosítás, mert ez a káresemény nagy gyakorisággal mindig ugyanazokon a területeken keletkezik" - indokolta a vízkárbiztosítás hiányát Márki János, a Magyar Biztosítók Szövetsége Mezőgazdasági Tagozatának elnöke. Márki szerint olyan magas lenne a vízkár miatti biztosítások díja, amit az érintett gazdálkodók nem tudnának megfizetni.

Fotó: MTI
Belvíz ellen nincs biztosítás

Márki János szerint az egyetlen megoldás az volna, ha megfelelően védekeznének a termelők a belvíz ellen: karbantartanák a vízelvezető árkokat. Márki elmondta: veszélyközösséget sem lehet létrehozni, hiszen a magasabb területeken gazdálkodók nem mennének bele abba, hogy az őket nem fenyegető vízkárért is fizessenek. Márki úgy véli, a belvizet inkább katasztrófakárnak kellene minősíteni, és a költségvetésből kellene megoldani a kártalanítást. A 100 lépés programban szerepel ugyani ilyen kezdeményezés, ez azonban még nem valósult meg.

Felmerül a kérdés, hogy ha biztosra vehető a vízkár, akkor vajon miért dolgoznak egyáltalán ezeken a földeken. A belvizes területek az ország legjobb vízellátású területei közé tartoznak, tehát nem lehet feltétlenül lemondani róluk, mert az aszályos években szükség lehet rájuk. A termelőszövetkezeti rendszer idején kezdték mezőgazdasági művelésbe vonni ezeket a földeket, amelyeket addig legföljebb legelőkként hasznosítottak. A szövetkezetekben nem tulajdonítottak nagy jelentőséget annak, ha egy terület az adott évben víz alatt maradt, máshonnan pótolták a kiesést. A helyzetet igazán a piaci alapokra való átállás és a kárpótlás élezte ki, mert a kis parcellákon dolgozó termelők számára gazdasági katasztrófát jelenthet az egyetlen megélhetést biztosító földön egy kiesett betakarítás.

"A piac nem reagál gyorsan a belvízre"- jelentette ki az [origo]-nak Vágó György, a Hamilton tőzsdeügynökség árupiaci üzletkötője. Vágó György szerint 3-400 ezer hektáros belvízelöntés kellene ahhoz, hogy a tőzsdén komolyan megmozduljanak az árak. Vágó szerint a piacot azért sem érinti érzékenyen a belvíz, mert még mindig itt van az intervenciós búza a tavalyi és tavalyelőtti termésből. Jelenleg az viszi fel az árakat az árutőzsdén, hogy a keresletre válaszul egyelőre nem jelent meg megfelelő nagyságú kínálat.

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK