A hiány miatt ingadozóbb a forint árfolyama

A korábbinál jóval szélesebb, 243 és 256 forint közötti sávban ingadozott az euró árfolyama 2005 negyedik negyedévében. A jegybank szerint ez elsősorban az államháztartás magas hiánya miatt alakult így.

A Magyar Nemzeti Bank hétfőn nyilvánosságra hozott negyedéves jelentése szerint a magyar gazdaság pályájának kiszámíthatóságát és növekedési potenciálját jelentősen korlátozza, hogy olyan mértékű egyensúlytalanság jellemzi a gazdaságot, ami hosszabb távon nem tartható fenn.

A dokumentum szerint a gazdaság elsősorban a magas államháztartási hiány miatt sérülékeny. Az államháztartás magas finanszírozási igénye jelentős külső egyensúlytalanságot eredményez, ezért az államadósság és az ország külső adóssága is gyors ütemben nő. A növekvő eladósodottság és az euró bevezetésével kapcsolatos bizonytalanság rontja az ország kockázati megítélését és csökkenti a gazdaság sokktűrő képességét.

A jegybank szakértői szerint a tőkepiacok jelentős kockázati étvágya miatt az ikerdeficit ellenére stabilitás jellemezte a hazai pénz-és tőkepiacot az elmúlt időszakban. Ugyanakkor a nemzetközi tőkepiaci hangulat megváltozása a gazdaság növekvő sérülékenysége miatt a korábbinál nagyobbnak veszélyt jelent. Szerintük egy kedvezőtlen változás a forint gyengülésével és a hozamok emelkedésével is járhat. A forint gyengülése és a hozamok emelkedése pedig visszavetheti a magyar gazdaság növekedési ütemét.

A makrogazdasági sokkok negatív hatásait a háztartások pénzügyi kultúrájának alacsony szintje tovább növelheti, mivel a banki ügyfelek nagy része valószínűleg nincs tisztában a devizában történő eladósodottság kockázataival, ezért a nem várt veszteségek a pénzügyi közvetítőrendszerrel szembeni bizalomvesztéshez és a portfólió romlásához vezethetnek.

A jegybank negyedéves jelentéséből kiderül, hogy a devizatartalékok 2005. negyedik negyedévében 1,113 milliárd euróval 14,569 milliárd euróra emelkedtek. A növekedéshez a leginkább a Budapest Airport privatizációjából befolyt 1,85 milliárd euró járult hozzá. Az Európai Bizottságtól érkezett 130 millió eurós átutalás is jelentős tartaléknövelő tétel volt. A kamatterhek, előtörlesztések és visszavásárlások jelentették mintegy 760 millió euróval apasztották a tartalékot.