Várhatóan nem emel kamatot az EKB

Az elemzők nem várnak újabb kamatlépést a decemberi emelést követően az Európai Központi Bank idei első, csütörtökön esedékes ülésén. Először márciusban valószínűsítenek újabb kamatlépést.

Az Európai Központi Bank (EKB) tavaly december 1-i kamatértekezletén a várakozásnak megfelelően negyed százalékponttal 2,25 százalékra emelte az irányadó, kéthetes refinanszírozási kamatminimumát. Az EKB alapkamata az utolsó csökkentés, 2003. június óta változatlan volt a decemberi szigorításig.

Jean-Claude Trichet, az EKB elnöke tavaly októberben még úgy nyilatkozott, hogy nem kielégítő az euróövezet gazdasági növekedése, pedig a történelmileg alacsony kamatok támogatják a növekedést. Novemberben már máshová került a hangsúly.Az EKB vezetői aggódni kezdtek az energia- és nyersanyagárak ösztönözte infláció tartóssága miatt, különösen, hogy ehhez belső ösztönzés is társulni látszik. Az euróövezeti pénzellátás növekedése tavaly év közepe óta gyorsul, tizenkét havi összehasonlításban 8 százalék körül állandósult, jóllehet a bank tűrésküszöbe csak 4,5 százalékos tizenkét hónapra. A gazdaság visszaesésének időszakában az EKB ezt az - alapokmánya szerint élenjáróan fontos - riadószámot hangsúlyozottan nem vette komolyan, most azonban a jelek szerint ennek is nagy szerepe volt a szigorításban.

Az utóbbi hetekben az EKB vezetői, élen az elnökkel, bankároktól szokatlan módon szinte konkrétan előre jelezték a szigorítás mértékét és időpontját, így ahhoz nem férhetett kétség. A piac így most márinkább arra figyel, vajon az EKB ciklust csinál-e az emelésből, vagy belátható időre csak egyszeri fékezés volt-e a december eleji döntés. Az EKB vezetői az elmúlt hetekben inkább az utóbbit valószínűsítették.

Baljós jelek

A mértékadó piacelemzők ennek ellenére vészjósló képet festettek az utóbbi hetekben. A Moody's azt jósolja, hogy az EKB a következő tizenkét hónapban negyedévenként negyed-negyed százalékpontos kamatemelésekkel fogja normalizálni pénzügypolitikáját. A JP Morgan nemzetközi befektetési csoport szerint az idei év első negyedének végére 2,5 százalékos lesz az EKB alapkamata. A JP Morgan szerint az EKB itt sem áll meg: az idén júniusra 2,75 százalékos, szeptemberre már 3,00 százalékos lesz az euróövezeti alapkamat.

A decemberi kamatemelést előzetesen a gazdaság minden résztvevője elítélte, a szakszervezetek és a vállalatok éppúgy, mint a kormányok, figyelmeztetve, hogy a szigorítás derékba törheti az igen bizonytalan fellendülést. Az euróövezetben a fogyasztói bizalom és kereslet továbbra is harmatgyenge az olcsó hitel dacára, a GDP valamelyest gyorsuló növekedését kizárólag a termelő-beruházások támogatják: éppen ezektől veheti el a kedvet a hitel drágítása. Az OECD legfrissebb figyelmeztetése szerint az EKB-nak legalább 2006 szeptemberig-októberig változatlanul kellett volna hagynia az alapkamatát.

Az energia drágulása sem segített az infláción

Korábban a legtöbb elemző a tavalyi évre csökkenő inflációt valószínűsített az euróövezet számára, 1,7 százalékos tizenkét havi ütem felé, de az energia drágulása miatt ez nem igazolódhatott. Most megint csökkenést jósolnak jövőre, 2,1 százalék felé, de a magánflációban már 2 százalékot meghaladó előrejelzések is vannak 2007-re vonatkozóan. Az euróövezetben decemberben átlagosan 2,2 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint 2004. decemberben, közölték előzetes becslésként. A részletes jelentés január 17-én várható.

Az euróövezetben a tavalyi harmadik negyedévben 0,6 százalékos volt a gazdasági növekedés a második negyedhez képest, és a GDP 1,6 százalékkal volt nagyobb az egy évvel korábbinál. Az euróövezeti GDP-növekedés összetevői közül a lakossági fogyasztás továbbra is gyenge volt: a harmadik negyedévben 0,3 százalékkal nőtt az előző negyedhez képest és 1,5 százalékkal volt nagyobb az egy évvel korábbinál.

A növekedést elsősorban a termelőberuházások erősen gyorsuló növekedése támogatta. A bővülés üteme az előző negyedhez képest 1,6 százalékra gyorsult a második negyedévi 0,8 százalékról, illetve az egy évvel korábbihoz viszonyítva a többlet 3,2 százalékos volt a második negyedévi 1,9 százalékos gyarapodás után.