A villamosenergiával nem lesz gond

A magyar gazdaság villamos-energia fogyasztásának növekedése nem lesz kiugró az elkövetkező években. A fejlesztéseknél viszont fontos lenne, hogy az erőművek kisebb energiaigénnyel, és alacsonyabb hálózati veszteséggel működjenek - állapítja meg a GKI elemzése.

A magyar gazdaság bruttó energiafogyasztása éves szinten várhatóan 2 százalékkal növekszik az elkövetkező évtizedekben, ami megfelel a nemzetközi átlagnak és közepesnek minősíthető - áll a GKI Gazdaságkutató által elkészített elemzésben.

Magyarország jövőbeli villamosenergia-fogyasztását a következőkből számították ki: a GDP szintjéből és a várható növekedéséből levezethető várható fogyasztási szintből, valamint annak várható bővülési üteméből. Emellett figyelembe vették a népesség számának, valamint a villamosenergia reálárának alakulását.

A magyar gazdaság a következő másfél évtizedben, átlagban évi 4 százalék körüli növekedésre képes. Ez mintegy 1,5-2 százalékponttal magasabb, mint az EU növekedési üteme, így mostani, 58-60 százalékos fejlettségi szintünk 2020-ra mintegy 75 százalékra módosulhat. A legvalószínűbb növekedési változatokhoz tartozó bruttó villamosenergia-igény 2005-2020 között éves átlagban 2 százalékkal növekszik.

A bruttó villamosenergia-igény 2005-2020 között éves átlagban 2 százalékkal növekszik

Érdekes fejlemény, hogy miközben a villamosenergia-szükséglet héten belüli ingadozása nem változik (munkanap mintegy 10 százalékkal fogy több energia, mint pihenőnap), az éven belüli ingadozásoknál már jelentős változással szembesülünk. Ez azt jelenti, hogy a téli csúcs-fogyasztás egyre kisebb arányban tér el az átlagos fogyasztástól, ugyanakkor a nyári völgy-fogyasztás egyre inkább közelít az éves átlagos fogyasztáshoz. Ezt pedig a villamosenergiát nagymértékben kiváltó földgáz elterjedtségével, a high-tech tevékenységek térhódításával, a légkondícionálás terjedésével, valamint egyéb hűtési igények megjelenésével magyarázhatjuk.

Az ipar

A hazai villamosenergia-fogyasztás elmúlt évtizedes történetében az iparban bekövetkezett változások játszották a meghatározó szerepet, és várhatóan a következő időszakban is kulcsszerep jut rá az igények alakulásában. Az ipar villamosenergia-fogyasztása az elmúlt évtizedben drámaian megváltozott, döntően az ipari szerkezet gyökeres átalakulása következtében. A hazai feldolgozóiparban jóval az EU-átlag fölött reprezentáltak a high-tech iparágak, amelyek fajlagos villamosenergia-igénye töredéke az ipari átlagnak. A prognózisok szerint a következő másfél évtizedben az ipari növekedés kizárólag ezen területekre koncentrálódik. 2020-ig az iparban a villamosenergia-fogyasztás a további modernizáció és a hozzáadott-érték növekedésétől, milyenségétől függ. Az ipar egészére számított villamosenergia-igénynövekedés évi 1,7 százalékos lehet.

A tercier szektor

Szót kell ejteni a nem ipari termelő szféráról, melyben - szemben az iparral - érdemleges struktúraváltás nem volt. Az intenzitási mutatók közelmúltbeli javulása ebben a szektorban kizárólag a fajlagos felhasználások javulásának köszönhető, vagyis a modernizációnak. A szolgáltatások dinamikus terület marad a következő másfél évtizedben is, így a villamosenergia-igények várhatóan a nemzetgazdasági átlagnál gyorsabban bővülnek. A kereskedelemben már előrehaladott a modernizáció, de a kihasználtság még elmarad a kívánatostól. Ilyen ellentétes tényezők hatnak a költségvetési szférában is, ahol a hatékonyabb állam eszméje halaszthatatlan modernizációs kihívásokkal keveredik.

A lakosság

A lakossági villamosenergia-fogyasztás 1995-2000 között változatlan maradt, igaz a teljes fogyasztás is alig változott. 2000 után mind a lakossági fogyasztás, mind a lakossági villamosenergia-igény gyors növekedésnek indult. 2000 után évi átlagos 6,2 százalékos egyéni fogyasztásbővüléshez évi 3 százalékos villamosenergia-felhasználás járult. 1995 és 2004 között 4,2 százalékos egyéni fogyasztásbővüléshez 1,3 százalékos villamosenergia-felhasználás bővülés tartozott. A lakossági villamosenergia-fogyasztást alapvetően két tényező motiválta; egyrészt az átlagos inflációt közel kétszeresen meghaladó villamosenergia-ár növekedés, másrészt a hazai földgázhálózat országos kiépülése.

Mindezek alapján 1995-2004 között 1 százalékos fogyasztásbővüléshez mindössze 0,3 százalékos villamosenergia-igény növekedés tartozott. Valószínű, hogy a lakossági egyéni fogyasztás 1 százalékos bővüléséhez 2020-ig 0,6-0,7 százalékos lakossági villamosenergia-igény növekedés párosul; így a lakossági villamosenergia-fogyasztás évi 2,3 százalékkal nőhet, míg a fogyasztás 3,5 százalékkal bővül évente.

Lesz mit lecserélni

2020-ig a magyar lakosság lélekszáma a mostani 10,1 millióról várhatóan 9,6-9,7 millióra csökken, miközben a háztartások száma nő. A lakások felszereltsége és alapterülete tovább nő, ahogy a lakosság háztartási gépekkel való ellátottsága is, a modernebb berendezések fajlagos villamosenergia-igénye pedig tovább javul. Ezek szerint a lakossági szektor villamosenergia-igénye alapesetben mintegy harmadával haladja meg az 1995-ös szintet (135 százalék), optimális helyzetben (jóval nagyobb GDP mellett) másfélszerese (150 százalék) a '95-ösnek, míg a pesszimista verzió az 1995-ösnek több mint 160 százalékára teszi a 2020-as lakossági villamosenergia-igényt, jóval kisebb GDP mellett.