A csehek is reformokról vitáznak

Pénteken és szombaton tartják a Cseh Köztársaság parlamenti választásait. A pártokat leginkább az euró bevezetése, illetve az EU-hoz való viszony osztja meg - írja a Napi Gazdaság.

A cseh gazdaság szépen teljesít, egyelőre különösebb egyensúlyzavarok nélkül, a társadalmat nem osztják meg sorsfordító kérdések - a parlamenti választás előtt sokáig az látszott a legfontosabbnak, hogy az ne zavarja meg a focivébé maradéktalan élvezetét, hiszen a cseh válogatott ott van a legjobbak között. A voksolást is azért tűzték ki június 2-3-ára - mondják megfigyelők -, hogy a 9-én kezdődő vb nagyüzemének idejére, már mindenki túl legyen a politikai problémákon.

A két ciklus óta kormányon levő szociáldemokrata CSSD, és a jobboldali ellenzéki ODS eltérő gazdasági programot vázolt fel, jóllehet a piaci alapokat egyik sem kérdőjelezi meg. A legnagyobb különbség talán az EU-hoz, illetve az euró bevezetéséhez való viszonyban mutatkozik meg: a CSSD a szoros európai integráció híve és 2010-re be akarja vezetni az eurót Csehországban. Az euroszkeptikus államfőt, a korábbi miniszterelnök, Václav Klaust adó ODS szerint előbb végre kellene hajtani a reformokat, aztán lehet a közös pénzről beszélni, valamikor 2010 után.

Ami a továbbiakat illeti: a CSSD legfontosabb ígérete, hogy a 8 százalékot súroló munkanélküliséget 6 százalékra szorítják le. Ezen túlmenően, Jiri Paroubek jelenlegi kormányfő pártja, a mostani 19 500-ról 26 500 koronára szeretné feltornázni az országos átlagbért 2010-ig (1 cseh korona=9,3 forint), jelentősen növelné a gyerekes családok támogatását, elutasítva a tandíj bevezetését. Közelebbről nem részletezve, csökkentenék a ma 24 százalékos társasági adót (de megvonnának egyes kedvezményeket), emellett évi 100 milliárd koronát fordítanának közutak építésére és karbantartására.

A Mirek Topolánek vezette ODS központi jelszava az egykulcsos, 15 százalékos jövedelemadó, illetve áfa (az élelmiszerek és néhány alapvető cikk nulla kulcsa mellett), eltörölnék a kamat- és az árfolyamnyereség-adót, az örökösödési és az ingatlan-illetékeket. A párt nyugdíjreformot hajtana végre (egységes, alacsony állami ellátással, plusz egyéni magánnyugdíj-számlákkal), továbbá bevezetné a tandíjat a felsőoktatásban.

A harmadik legerősebb pozícióban levő kommunisták nem akarnak adócsökkentést, de átrendeznék a sávokat az alacsonyabb jövedelműek javára és luxusadót vetnének ki. Nem nyúlnának sem a nyugdíjrendszerhez, sem az állami vállalatokhoz - az euró bevezetését pedig csak úgy tudnák elképzelni, ha az nem megy a szociális és gazdasági stabilitás rovására - számol be a Napi Gazdaság.

Robusztus növekedés

Csehországban tavaly 6,9 százalékkal nőtt a GDP, az idei első negyedévben pedig példátlanul nagy arányban, 8,2 százalékkal növekedett a gazdaság. Mindez fékezett inflációs nyomás mellett: idén áprilisban 2,8 százalékos volt az éves drágulás. Prága ugyan tavaly teljesítette az eurócsatlakozás összes feltételét, ezzel együtt intő jel, hogy az adósság/GDP arány, ha messze is van még a maastrichti 60 százalékos plafontól, az osztogató szociáldemokrata kormányzás alatt, 1998-tól máig, 12,9 százalékról 30,5 százalékra nőtt. A külföldi beruházók kedvenceként Csehország máig nem érzi a fájó reformok kényszerét - figyelmeztetnek szakértők -, középtávon azonban Magyarországhoz és Szlovákiához hasonlóan, elkerülhetetlenül szembe kerül a költségvetési hiány problémájával, különösen, ha továbbra is folyamatosan emelkednek a jóléti juttatások.