A bankok tudomásul veszik a különadót

Megnyílt az út a banki különadók jövő évi bevezetése előtt, de a helyzet még mindig nem teljesen egyértelmű: szakértők szerint tisztázni kell, milyen konstrukciók tartoznak a járadékadóról szóló törvény hatálya alá.

A pénzintézetek természetesen tudomásul veszik az Alkotmánybíróság (Ab) döntését, más nem is lehetséges - nyilatkozta az MTI-nek a taláros testület (a banki különadók bevezetését alkotmányosnak minősítő) tegnapi határozatára reagálva Nyers Rezső, a Magyar Bankszövetség főtitkára.

A pénzintézetek alkotmánybírósági beadványát készítő, nagyon jól felkészült jogászok másfajta felfogást képviseltek a beadvány elkészítésekor, mint amilyen felfogás alapján az Ab döntését meghozta - tette hozzá a főtitkár.

A hitelintézeteknek a parlament által nyáron elfogadott, az államháztartás egyensúlyát javító különadókról és járadékokról szóló törvény szerint az állami kamattámogatással, kamatkiegyenlítéssel közvetlenül vagy közvetetten érintett hitelállomány kamat- és kamatjellegű bevétele után 5 százalékos járadékot kell fizetniük 2007. január 1-jétől.

A hitelintézeti szektor érdekképviseleti szervezetei - a Magyar Bankszövetség, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség és a Takarékszövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetsége - a rendelkezés megsemmisítését kérték az Alkotmánybíróságtól.

Az Ab kedden nyilvánosságra hozott határozata szerint a banki járadékadó bevezetése alkotmányos, és nem sérti a jogbiztonságot a kamat- és árfolyamnyereség-adó hatályba lépésének előrehozatala sem.

A Pénzügyminisztérium (PM) 25 milliárd forintos bevételre számít a jövő évtől érvényes járadékadóból. Bankszövetségi szakértők szerint azonban egyelőre nem teljesen tisztázott, hogy milyen konstrukciók tartoznak a járadékadóról szóló törvény hatálya alá. Az MTI úgy tudja, ennek tisztázása jelenleg is folyik a PM-mel, s eredménye érinteni fogja a végösszeget.

A járadékadó szakértők szerint kevéssé vagy csak nagyon áttételesen jelenik majd meg a lakosság és a vállalkozók törlesztési terheiben. Egy adót direktben soha nem lehet áthárítani, különösen, ha a piacon verseny van, méghozzá éles verseny, mint például a lakáshitelezésben. Az újfajta elvonás inkább a hitelintézetek eredményét mérsékli majd. Ám ez viszonylagos, ugyanis ha nő a forgalom, nehéz megmondani, mennyi lett volna a nyereség egy ilyen adó nélkül.

Az egyes támogatott hitelkonstrukciók abban is különböznek egymástól, hogy miként jut el a kamattámogatás az ügyfélhez: például az agrártámogatási hitelek túlnyomó része, továbbá a Széchenyi-kártya esetén az ügyfél bruttó kamatot fizet, a kamattámogatás összegét pedig csak utólag igényli meg az APEH-től, illetve a vállalkozásfejlesztési alapítványoktól.

Szakértők szerint a járadékadóról szóló törvény nem igazít el arról, hogy pontosan mely hitelek kamatbevétele után kell megfizetni a járadékot. A Széchenyi-kártya a bankszövetség szakértői szerint valószínűleg nem tartozik majd a járadékköteles konstrukciók közé, a mezőgazdasági hitelkonstrukciók azonban nagy valószínűséggel igen, s lehet, hogy a támogatott kisvállalkozási hitelek is.

Egyes támogatott hitelfajták esetében egyébként nagy szerepet játszik a Magyar Fejlesztési Bank (MFB), amely az állam tulajdonában van, s nyeresége a befizetett adóhoz hasonlóan a büdzsét gyarapítja.

Ha egy támogatott konstrukció nem válik veszteségessé, nem fogja megszüntetni a bankok érdekeltségét a részvételben, ám mérsékelheti azt. A lakáshitelek esetében ugyanakkor ez fel sem merül - vélik a szakértők. Az államilag támogatott lakáshitelek aránya egyébként a devizahitelezés előretörése miatt folyamatosan csökken.