Közös SZDSZ-Fidesz fellépés az előnyugdíjért

Az öregségi ellátás induló átlagösszege csökken, a korkedvezményes nyugdíj sem lesz annyira kifizetődő, mint eddig. Az SZDSZ és a Fidesz azonban csökkentette a kormány korábbi szigorú elképzelését az előrehozott nyugdíjazás esetében.

A parlament hosszú idő után először hozott a nyugdíjasok számára kedvezőtlen intézkedéseket. Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényt 192 igen és 160 nem vokssal, 2 tartózkodás mellett.

Az SZDSZ és a Fidesz együttszavazásának köszönhetően a nyugdíj csökkenése nélkül, a szolgálati idő függvényében is lehet előrehozott nyugdíjba menni. A kormány korábban azt javasolta, hogy 37 év szolgálati idő után lehessen választani az öregségi nyugdíjat, de ez csak csökkentett ellátást jelentett volna. Ezt a változást egyébként úgy sikerült megakadályozni, hogy az új módosítás 178 igen, és nem szavazatott kapott, amit Világosi Gábor (SZDSZ) levezető elnök igen szavazatával fogadtak el.

Ahogyan azt az [origo] már korábban megírta a nyugdíjazáskor várható élettartam a rendszerváltás óta közel 2 évet nőtt. Az elkövetkező években ez a folyamat valószínűleg tovább folytatódik. Amennyiben viszont ez nem jár együtt a munkával töltött évek számának a növekedésével, akkor egyre kevesebb munkavállalónak kell egyre nagyobb terhet vállalnia, és a nyugdíjasok helyzete sem javulhat a törvénymódosítás miniszteri indokolása szerint.

Az öregségi nyugdíjasok 94 százaléka a nyugdíjkorhatár előtt kéri nyugdíjazását, 16 százalékuk pedig az ellátás folyósítása mellett, tovább dolgozik. Magyarországon ráadásul kivételesen alacsony a foglalkoztatottság, és ezen belül is kevesen fizetnek nyugdíjjárulékot, csak aránytalan erőfeszítésekkel lehet a nyugdíjrendszer egyensúlyát fenntartani.

A szigorításokkal a kormányzat elsősorban azt kívánja elérni, hogy ne a mielőbbi nyugdíjazás legyen az érintettek célja, hanem maradjanak minél tovább aktívak, amennyiben az egészségük engedi. A munkaügyi tárca álláspontja szerint az általános európai gyakorlat értelmében, a korhatár előtti nyugdíjazásnál a nyugdíjasnak választania kell a kereső tevékenység folytatása és a nyugdíjfolyósítás között.

Az új számítási módszerek egyenlegeként átlagosan, mintegy 8 százalékkal csökken majd a várható nyugdíj. Általánosságban elmondható tehát az, hogy aki teheti, annak célszerű élnie jövőre akár a "normál", akár az előre hozott nyugdíj lehetőségével.

Azoknak viszont, akik hosszú szolgálati időt tudnak maguk mögött, magas keresetűek és munkahelyükön stabil a pozíciójuk, érdemes elgondolkozniuk azon, hogy tovább dolgozzanak. A változtatások részeként ugyanis a jelenleginél valamivel nagyobb súllyal - évi kétszázalékos mértékben - számítják be a 40 évet meghaladó szolgálati időt.

A nyugdíj kiszámításának alapjául vett, maximális kereset - az úgynevezett járulékplafon - pár éve, az átlagkereset kétszereséről a háromszorosára emelkedett, ma pedig már meghaladja a 6,3 millió forintot. Így mindazoknak, akik e körül az összeghatár körül, vagy felette keresnek, jelentősen megnőtt a nyugdíjalapjuk, és minél tovább dolgoznak, annál több jó év növeli a számítás alapját.

A továbbdolgozást is jutalmazza a nyugdíjtörvény. Minden egyes hónap, amit valaki a 62 életéve után munkában tölt - és elérte a nyugdíjhoz minimálisan szükséges szolgálati időt - havi fél százalékkal növeli időskori ellátását. Így két év már 12 százalékkal magasabb járadékot jelent.

A nyugdíjrendszer változásairól bővebben itt olvashat.