Visszamenőleges illeték terhelheti a cégeket

Vágólapra másolva!
A tőzsdei cégek több milliárd forintot lesznek kénytelenek fizetni, ha az adóhatóság jövőre, visszamenőleg be akarja hajtani az ingyenes eszközátadás illetékét.
Vágólapra másolva!
Ismét változik a nyári adócsomag/uzletinegyed/ado/20061113parlament.html

Az illetéktörvény tervezett módosítása szerint az egymással 100 százalékos tulajdonosi kapcsolatban álló vállalkozások ezentúl 11-21 százalékos "kedvezményes" ajándékozási illetéket fizetnének az általános 40 helyett. Eddig azonban az általános illetéket egyik magyar cég sem fizetette, írja a Napi Gazdaság.

A 2007-es költségvetési tervszámok szerint a tárca mindössze 3,2 milliárd forintot vár ajándékozási illetékből, miközben az elmúlt 5 év társaságiadó-bevallásai szerint több mint 200 milliárd forintnyi befizetést kérhetne számon az APEH, amely januártól átveszi az illetékhivatali feladatokat. Eszerint a cégeknek egyenlőre nem kell komoly fizetési kötelezettségtől tartaniuk. Az adóhivatal jövő évre vonatkozó ellenőrzési irányelve azonban csak januárban jelenik meg, így akkor lehet majd megtudni, hogy kiemelt helyen szerepel-e a gazdasági társaságok közötti, ingyenes vagyonátadáshoz kapcsolódó illeték megfizetésének vizsgálata.

Számos tőzsdei cég kerülne lehetetlen helyzetbe, ha az adóhatóság öt évre visszamenőleg próbálná érvényesíteni igényét. Ha az utóbbi öt év egyenként is 100 milliárdot meghaladó vagyonátadásait vesszük alapul, legrosszabb esetben visszamenőlegesen mintegy 200 milliárd forintot fizetnének ki általában a cégek, illetve a tőzsdei cégek esetében, az adott ügylet időpontjában még csak nem is tulajdonos jelenlegi részvényesek.

A magyar társaságok közül többen éltek az ingyenes vagyonátadás lehetőségével, ha konszolidációs körükön belül akartak tőkét átcsoportosítani, mivel ez egyszerűbb, mint a leányvállalatoknál történő tőkeemelés procedúrája. Akadnak olyan társaságok is, amelyeknél az ingyenes vagyonátadás nem a tőkeallokációval kapcsolatos szabad üzleti döntés, hanem törvényi kötelezettség.

A közműtársaságokat EU-direktívák kötelezik arra, hogy záros határidőn belül végrehajtsák a közüzemi hálózat szétválasztását. Erre alapozva a tőzsdei áramszolgáltató társaságok egyöntetűen állították: számukra elképzelhetetlen, hogy a közüzemi szolgáltató és elosztó tevékenység július 1-ig kötelező szétválasztása illetékfizetési kötelezettséggel járjon. Mind a Démász, mind az Elmű-Émász páros vizsgálja még, hogy más tranzakciókkal kapcsolatban mekkora terhet jelentene számukra az öt évre visszamenőleges, esetleges befizetési kötelezettség.

A Mol-nál biztosak benne, hogy a 2004-ben végrehajtott gázüzletág leválasztása során végrehajtott tranzakciókat a törvény mentesítette az adó- és illetékfizetési kötelezettség alól. Az OTP-nek nem volt ilyen nagy tranzakciója, de többször éltek a tőkeátcsoportosítás lehetőségével. A cégeket vélhetően váratlanul érte az illetek befizetésének igénye és könnyen lehet, hogy alaposabb vizsgálattal már a nagyokat is jelentős befizetések terhelnék.

A pénzügyi tárca 1991 óta számol a vállalkozások közötti ingyenes eszközátadásból származó bevétellel a költségvetés tervezésekor. A PM arra a kérdésre nem válaszolt, hogy tudtak-e arról, hogy a cégek ilyen címen, az elmúlt tizenöt évben nem fizettek illetéket.

A pénzügyi tárcának nincs információja arról, hogy az elmúlt években, az önkormányzati szervként működő illetékhivatalok közül, melyek ellenőrizték a gazdasági társaságok közötti ingyenes vagyonátadásokat. A Napi Gazdaság értesülései szerint egyik sem, hiszen a hatályos jogszabályok alapján az illetékhivatalok nem tárhatnak fel mulasztásokat.

Forgács Éva, a Veszprém megyei illetékhivatal vezetője elmondta: vállalkozásokat szúrópróbaszerűen nem vizsgálhatnak, így az ingyenes vagyonátadásokat terhelő illetéket csak akkor tudták volna kiszabni, ha az érintettek bejelentik az ügyletet, vagy ha a vonatkozó adatokat az APEH hivatalból elküldi számukra. Utóbbi esetre nem volt példa, és az is ritkán fordul elő, hogy ilyen ügyletet az érintettek önként bejelentenek. Kiss Zoltán, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei illetékhivatal vezetője szerint az elmúlt években egy-két ilyan eset akadt, főként az alanyi illetékmentességet élvező költségvetési szervek, önkormányzati társulások vagy kht.-k esetében.