Kevés a magyar munkavállaló a briteknél

Átlépte a félmilliót azoknak a kelet-európaiaknak a száma, akik a 2004-es EU-bővítés óta hivatalosan munkát vállaltak Nagy-Britanniában, áll a brit belügyminisztérium összesítésében, amely szerint a Magyarországról érkezők aránya elenyésző a térségből érkezők teljes számához mérve.

A brit belügyminisztérium bevándorlási hivatalához 2004. május 1-je - vagyis az uniós bővítés időpontja - és 2006. szeptember 30-a között összesen 510 ezer munkavállalási bejegyzési kérelmet nyújtottak be a nyolc kelet-európai EU-tagállam polgárai.

Nagy-Britannia volt a legnagyobb régi EU-tagállam, amely az előző, 2004-es bővítési hullám után azonnal megnyitotta munkapiacát az új tagállamok előtt, lemondva a csatlakozási szerződés által lehetővé tett átmeneti korlátozásokról A brit kormány annak idején arra számított, hogy évente legfeljebb 5-13 ezer tartós letelepülő érkezik Kelet-Európából.

A kedden kiadott új belügyminisztériumi összesítés felhívja ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a bejegyzési kérelmek 510 ezres száma nem azonos a tartósan és ténylegesen Nagy-Britanniában letelepülő kelet-európai uniós munkavállalók számával, mivel az érkezők zöme csak rövid ideig tartózkodik az országban.

2004 májusa óta Magyarországról összesen 14 605-en nyújtottak be nagy-britanniai munkavállalási bejegyzési kérelmet; ez kevesebb, mint a térségből érkezők teljes számának 3 százaléka. Ezzel Magyarországé a második legalacsonyabb arány Szlovénia után; ez utóbbi országból 2004 óta összesen kevesebb mint ötszáz munkavállaló érkezett.

Messze a legnagyobb küldő ország Lengyelország, amelynek munkavállalói a vizsgált időszakban több mint 307 ezer munkavállalási bejegyzési kérelmet nyújtottak be; ez a teljes szám csaknem kétharmada.

Liam Byrne bevándorlásügyi államminiszter azt mondta: az új tagállamokból érkezők olyan képzettségi és munkapiaci hiányokat töltenek be, amelyeket nem lehet hazai forrásból kipótolni. Hozzátette ugyanakkor: a következő lépés megtétele előtt fel kell mérni az első bővítési kör "átmeneti hatásait", és ezért döntött úgy a brit kormány, hogy a bolgár és a román állampolgárok előtt "csak fokozatosan" nyitja meg a brit munkapiacot a két ország januári EU-csatlakozása után.

John Reid belügyminiszter ezt a döntést október 24-én jelentette be, mondván: London egyelőre csak a mezőgazdaságot és az élelmiszer-feldolgozó ipart nyitja meg az EU-hoz januárban csatlakozó Románia és Bulgária alacsonyabb szakképesítésű munkavállalói előtt, és itt is éves kvótát vezet be, a magasabb képzettségűek számára pedig marad a jelenlegi, engedélyezéses rendszer.