MKIK: A költségvetés egyensúlyt teremthet

A 2007. évi költségvetési törvényjavaslat alkalmas az egyensúly megteremtésére, ugyanakkor nem olvasható ki belőle a reformokra való utalás - mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke csütörtökön, sajtótájékoztatón.

Félő, hogy a döntéshozók az egyensúly megteremtése után társadalmi nyomásra nem mennek bele a reformokba, jegyezte meg Parragh László, aki fontosnak nevezte az egyeztetést, a társadalmi konszenzus kialakítását, amelyhez a kamara partnerséget ajánl.

A vállalkozások azt várják a jövő évi költségvetéstől, hogy minél előbb alakuljon ki az egyensúlyi állapot, mivel úgy vélik, a költségvetési túlköltekezés megakadályozására törvényes garanciális feltételeket kell teremteni, mondta az MKIK elnöke. Parragh László a költségvetéssel szembeni vállalkozói elvárások között említette, hogy az elvonások az érintett csoportok teherviselő képességéhez igazodjanak, javuljanak az üzleti feltételek, a közpénzek felhasználása átlátható, ellenőrizhető legyen.

A kamara elnöke szerint a költségvetési kiigazítás árát a lakosság valamint a kkv-szektor fizeti meg. Számításaik azt mutatják, hogy a vállalkozói szféra jövedelempozíciója az áthúzódó hatásokkal együtt 2007-ben 627,2 milliárd forinttal romlik, ami kedvezőtlen a versenyképességre, ugyanakkor javítja a költségvetési egyensúlyt.

A sajtótájékoztatón ismertették az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet (GVI) októberi vállalati konjunktúra felmérésének 1309 vállalkozás válaszaiból összeállított eredményét. E szerint 2006 második félévében javultak a magyar cégek üzleti helyzetét és jövedelmezőségét tükröző jelenlegi mutatók, miközben a jövőre vonatkozó várakozásaik borúlátóbbak lettek.

A rövid távú kilátásokat illetően meglehetősen nagy a bizonytalanság a magyar cégek körében, mondta Parragh László. A beruházási aktivitás lanyhulása várható a következő félévben, 30 százalék alá csökkent a beruházási növekedéssel számoló cégek aránya és megközelíti az 50 százalékot a változatlan beruházási volumennel számolóké.

A felmérés szerint nő a létszámot csökkenteni szándékozó és csökken a létszámnövekedést előirányzó vállalkozások aránya. Parragh László megjegyezte, hogy a létszámot leépítő kisvállalkozások jelentős része az élőmunkateher növekedését is megjelölte az indokok között.

A felmérésben a kamara kitért az elvárt adó, a házipénztár, a minimálbér duplája után fizetendő közteher, a szolidaritási adó vállalkozói hatásaira is. Parragh László elmondta, hogy a cégeket leginkább a szolidaritási adó zavarja. A minimálbér kétszerese utáni járulékfizetés pedig a mikrovállalkozásokat érinti nagymértékben. Az elvárt adó és a szolidaritási adó negatív hatásaitól a turizmusban, a szállításban dolgozó cégek tartanak a leginkább.