Nyolc százalékra nő a jegybanki alapkamat

Vágólapra másolva!
Szerdától 25 bázisponttal 8,00 százalékra növelte a jegybanki alapkamat mértékét a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. A döntés megfelel az elemzői várakozásoknak és tovább növelheti a némely esetben már kétszámjegyűvé vált kereskedelmi banki kamatokat. Elemzők szerint lelassulhat, sőt akár meg is állhat az alapkamat növekedése.
Vágólapra másolva!

A befektetők szerint megnőtt a konszolidációs csomag megvalósításának esélye azáltal, hogy a bizalmi szavazás megerősítette a miniszterelnököt - magyarázta a monetáris tanács 25 bázispontos kamatemelési döntését a keddi tájékoztatón Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke.

"A tegnapi és az elmúlt időszakban történt zavargásokat nyugtalanul nézik befektetők, de jelentős árfolyam ingadozásra ennek ellenére nem került sor" - jelezte a jegybank elnöke.

Kérdésre válaszolva Járai Zsigmond elmondta: az IMF egyetért az elmúlt hónapok monetáris szigorításaival ugyanakkor a nemzetközi pénzügyi intézmény szerint a konvergenciaprogram nem erősíti Magyarország versenyképességét, a kiadásokat kellett volna inkább csökkenteni, a bevételek növelése helyett.

A monetáris tanács többsége az alapkamat 25 bázispontos emelését szavazta meg, miközben felmerült a kamat szinten tartása és 50 bázispontos emelése is - jelentette ki Járai Zsigmond.

"Azért is szükséges a kamatemelés, hogy elejét vegyük a gazdasági program fellazulásának, egyébként mindig az aktuális helyzetnek megfelelő döntést hoz a testület" - mondta Járai Zsigmond.

Nincs kamatciklus, tehát a korábbi 50 bázispontos kamatemeléseket éppúgy az adott helyzet hozta, mint a keddi döntést - válaszolta egy kérdésre az MNB elnöke, aki nem válaszolt arra a felvetésre, hogy a novemberben esetleg már nem lesz további kamatemelés.

A monetáris tanács a kamatemelést azzal indokolta: továbbra is jelentős annak a kockázata, hogy a gazdasági szereplők inflációs várakozásai tartósan is megemelkednek. A testület az árstabilitás fenntartásához kulcsfontosságúnak tarja, hogy az árszínvonalat növelő egyszeri intézkedések ne épüljenek be a gazdasági szereplők várakozásaiba, elsősorban a bérek nominális emelkedésébe, és így ne okozzanak tartós inflációs nyomást.

Közleményük szerint a pénzpiacok az utóbbi hetekben valamelyest stabilizálódtak, amit a külföldi befektetők jelentős forintvásárlásai is jeleznek. A tanács szerint ehhez a nemzetközi befektetői környezet javulása és az MNB eddigi kamatemelései mellett az is hozzájárulhatott, hogy a külföldi befektetők szemében csökkent a kormány stabilizációs csomagjának megvalósíthatósági kockázata.

A tanács szerint az inflációs folyamatok értékelését számos bizonytalanság övezi. A legfrissebb fogyasztói árindex adatok szerint ugyanis folytatódott az inflációs nyomás nyár elején megindult erősödése. Bár szeptemberben az árszínvonal emelkedésében meghatározó szerepet játszottak egyszeri tényezők, mint a szabályozott energiaárak és az áfa-emelés, az inflációs alapfolyamat emelkedő tendenciája valószínűsíthető.

Szerintük kedvezőtlen, hogy az elmúlt hónapokban az infláció gyorsulása a termékek széles körére volt jellemző, ami az inflációs várakozások emelkedését is jelezheti. Ugyancsak figyelmeztető a versenyszféra béradatainak alakulása. A béradatok értelmezését nehezíti az adóterhek, valamint a jogszabályi környezet változásának hatása.

A testület inflációs szempontból kedvezőnek értékeli az olajár csökkenését és a forint elmúlt hetekben megfigyelt erősödését. Szerintük ha ezek a fejlemények tartósnak bizonyulnak, az önmagában kedvezően befolyásolja az inflációs kilátásokat.

Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2006. november 10-én 14 órakor jelenik meg.

A monetáris tanács legutóbb szeptember 26-i hatállyal emelte 50 bázisponttal 7,75 százalékra a jegybanki alapkamatot. A döntés lényegében megfelelt az akkori elemzői várakozásoknak.

A testület ezt megelőzően augusztusban 50 bázisponttal emelte 7,25 százalékra az alapkamatot, korábban júniusban 25 bázisponttal 6,25 százalékra, júliusban 50 bázisponttal 6,75 százalékra módosította azt, 2005. szeptembere és 2006. júniusa között 6 százalék volt az alapkamat.