Két M0-ás ügyről is döntött a bíróság

Hatályon kívül helyezte a Fővárosi Bíróság a Környezetvédelmi Főfelügyelőségnek az M0-s új szakaszára vonatkozó környezetvédelmi engedélyezési határozatát, így az építési engedély is jogszerűtlen. Az M0-ás Duna-híd építési engedélyét megtámadó keresetet a bíróság elutasította.

Jogszerűtlen az M0-ás építési engedélye

A Fővárosi Bíróság (FB) csütörtöki döntésével hatályon kívül helyezte a Környezetvédelmi Főfelügyelőségnek (KvF) az M0-s körgyűrű 31-es számú főút és M3-as autópálya közötti szakaszára vonatkozó környezetvédelmi engedélyezési határozatát, s új eljárásra kötelezte a hatóságot. A bíróság szóbeli indoklása szerint jogszabálysértő, hogy az I. fokú környezetvédelmi határozatban az érintett nyomvonalon még 4 csomópont megépítése szerepelt, míg az építési engedélyben már csak 3. Ez ráadásul felveti azt a kérdést is, hogy a kevesebb lehajtónál mennyivel fog megnőni a környezetvédelmi terhelés.

A bíróság szerint, mivel a Közlekedési Főfelügyelet (KF) építést engedélyező határozata a KvF szakhatósági határozatán alapult, így a megismételt I. és II. fokú környezetvédelmi eljárás után a Közlekedési Főfelügyeletnek értelemszerűen új építési engedélyezési eljárást is le kell folytatnia.

A SZIKE Környezet- és Természetvédelmi Egyesület azért fordult a bírósághoz, mert álláspontja szerint a Közlekedési Főfelügyelet 2006. április 4-én hozott, építést engedélyező határozata törvénysértő volt, ezért a bíróságtól annak hatályon kívül helyezését kérte. A felperes SZIKE oldalán perbe szállt egy csömöri, illetve egy árpádföldi civil szervezet is, míg az alperes KF mellett első számú beavatkozóként részt vett a Környezetvédelmi Főfelügyelőség, másodfokú alperesi beavatkozóként pedig a Nemzeti Autópálya Zrt.

A bíró csütörtöki ítélethirdetéskor kiemelte: bár az alperesek szerint a civil szervezetek nem támadhatták volna meg az építési és a környezetvédelmi engedélyt, ám szerinte a felperes környezetvédelmi engedéllyel kapcsolatos keresethetőségi joga vitán felül áll. Kifejtette, hogy az építési engedéllyel kapcsolatban a magyar jog alapján első megközelítésben a felperesnek nem lehetne keresethetőségi joga, ám két EU-irányelv a hasonló ügyekben megkülönböztetett szerepet ad a társadalmi szervezeteknek.

A bíró utalt arra, hogy a két uniós irányelvet 2005 februárjáig és júniusáig kellett beépíteni a tagállami jogba, a szóban forgó környezetvédelmi, illetve építési engedély pedig 2005 novemberében és decemberében született meg, vagyis ekkor már alkalmazni kellett az uniós irányelveket. A civil szervezetek pedig 2006 februárjában fordultak keresetükkel a bírósághoz.

A bíró indoklásában rámutatott, hogy a civil szervezeteknek az építési engedélynek csak a környezetvédelmi részét van joguk a bíróság előtt megtámadni. Hozzátette: ha a környezetvédelmi engedély jogszerűtlen, akkor az építési engedély is az, és mivel a bíró szerint nem nevezhető formai hibának, hogy a csomópontok száma nem egyértelmű, ez jogszerűtlenség, amit a környezetvédelmi hatóságnak egy új eljárásban tisztáznia kell.