Minisztériumi kvázi biztosító agrárkárokra

Kvázi biztosítót hoz létre az Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) az agrárgazdálkodók kárainak enyhítésére. Az erről szóló törvényjavaslatot a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter terjesztette a parlament elé.

Miután 2004-től megszűnt az agrárbiztosítások állami támogatása, a gazdálkodók szűk köre köt csak biztosítást elemi károkra, ugyanakkor a szélsőséges időjárás miatt egyre több kár éri őket. A múlt évben - a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) adatai alapján - 14 ezer agrárszerződést kötöttek a termelők, ez 7,5 milliárd forintjukba került. A káresemények száma 4800 volt, amelyekre 6,4 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók.

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által konstruált kvázi biztosítót, a miniszter által a későbbiekben kijelölt szervezet működteti. A működés módja a következő: a gazdálkodók által befizetett összeghez az állam ezzel azonos összeget tesz be a rendszerbe, a működtető pedig ebből fizeti ki a károkat. Az állam kötelezettséget vállal arra, hogy minden évben befizeti a maga részét, és ha pénz marad a kasszában, akkor azt nem vonja el.

A regisztrált gazdálkodók szerződést kötnek a működtető szervezettel és vállalják, hogy szántó művelési ág esetén 1000 forintot, szőlő és gyümölcsös művelési ág esetén pedig 3000 forintot fizetnek be - az általuk művelt terület után - hektáronként. A befizetés határideje minden év szeptember 30-a. Kifizetésre az így biztosított termelő csak akkor jogosult, ha a kára (aszály-, árvíz-, belvíz- vagy pedig fagykár miatt) több mint 30 százalékkal csökkenti a hozamértéket. Ennek kiszámítása úgy történik, hogy a megelőző három kármentes év átlagtermését összevetik a károsult év tényleges termésével. A különbséget külön jogszabályban meghatározott árakon forintosítják.

A kárenyhítő juttatás legfeljebb a hozamérték csökkenés összege lehet. Ha az adott évben a kasszában lévő pénz kevesebb, mint az összesített hozamérték csökkenése, úgy a rendszerrel szerződő valamennyi termelő arányosan kevesebb kártalanításhoz jut. Akinek üzleti biztosítása is van, szintén a hozamérték csökkenéséig kaphat kártalanítást, de ebből le kell vonni azt az összeget, amit a biztosító kifizetett.

A károkat 10 napon belül kell bejelenteni, de azokat a működtető szervezet csak december 20-ig összegzi. A konkrét igények elbírálásának határideje a következő év február 28-a. A kifizetési tervet a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek is jóvá kell hagynia.

Illetékmentesek lesznek az év elejére visszaható hatállyal az agrártámogatási hivatali eljárások. A rövid törvénymódosítást a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter nyújtotta be a parlamentnek.

A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokat szabályozó, 2003-ban hozott törvényhez ez év január 1-jei hatállyal olyan kiegészítést fűzött a parlament, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) által lefolytatott eljárások díjait a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek - a pénzügyminiszterrel együtt - kell megállapítania. Miután ilyen jogszabály nem született, mind a 200 ezer - hazai és uniós - támogatásra jogosult termelő jogsértő módon, illetékfizetés nélkül nyújtotta be kérelmét az MVH-hoz.

A törvény mostani módosítása illetékmentessé teszi az ilyen eljárásokat, ráadásul úgy, hogy ezt 2006 első napjától kell alkalmazni. A javaslatot őszi ülésszakán tárgyalja a parlament.