Új pénzszerzési mód vállalkozásoknak

A forrásbevonás Magyarországon eddig még nem alkalmazott módját mutatták be pénteken egy német bank munkatársai annak kapcsán, hogy megvalósították az első magyarországi tartozást is tartalmazó követeléscsomag kötvénypiacról történő finanszírozását.

A baden-württembergi tartományi bank által alkalmazott, értékpapírosításnak (Asset Backed Securization) nevezett módszer lényege, hogy egy erre a célra létrehozott társaság megvásárolja egy vállalat követeléseit, melyeket kötvények kibocsátásából finanszíroz.

A konstrukció leginkább a már Magyarországon is meghonosodott faktoráláshoz hasonlít, melynek során egy pénzügyi szolgáltató cég diszkontáron megvásárolja egy vállalkozás követeléseit, nyilvántartja és behajtja azokat.

Az értékpapírosítás annyiban hasonlít a faktoráláshoz, hogy segítségével olyan vállalkozások is forrásokhoz juthatnak, amelyek hitelt nem vagy csak drágán kaphatnak és a követeléseiket eladó cégeknek viszonylag keveset kell elárulniuk gazdálkodásukról a finanszírozónak. Erre azért nyílik, lehetőségük, mert a finanszírozó számára nem a vevő, hanem a szállító kockázata számít

Az értékpapírosításnak azonban van néhány előnye a faktoráláshoz képest is. Ez a módszer közvetlenül az értékpapírpiacról, tehát viszonylag olcsón, a hiteleknél és a faktoringnál is alacsonyabb kamatok mellett teszi lehetővé a forrásbevonást.

Emellett az értékpapír-kibocsátás előtt bankgaranciával, hitelbiztosítással és más pénzügyi módszerekkel lehetőség van a követelés kockázatainak csökkentésére, így a finanszírozásukra kibocsátott kötvények kamatának csökkentésére.

Az értékpapírosítás előnyeihez tartozik még az is, hogy a követelések csoportba gyűjthetők, ezért azok kockázatát egyszer és közösen kell megvizsgálni és nem egyenként, mint a faktorálás esetében.

Ráadásul az így finanszírozott követeléscsomag nem terheli sem a pénzügyi szolgáltató, sem a forrásbevonó cég mérlegét, így azok tőkéhez kapcsolódó mutató jobban alakulnak más módszerek alkalmazásához képest.

Az értékpapírosítás hátránya viszont a faktorásláshoz képest, hogy csak viszonylag magas összegű követeléscsomaggal valósítható meg, ezért a módszer többnyire csak a közepes méretű (100-150 millió eurós éves forgalmú) vállalkozások vehető igénybe.

A baden-württembergi tartományi bank munkatársai pénteki sajtótájékoztatójukon elmondták, hogy az értékpapírosítás a 70-es években az Amerikai Egyesült Államokban jelent meg. Eleinte csak bankok finanszírozták ilyen módon követeléseik egy részét. A 80-as években azonban a módszert a vállalatok is alkalmazni kezdték, a 90-es években pedig Európában is elterjedt.

A pénzintézet szakembereinek tudomása szerint eddig még nem fordult elő Magyarországot is érintő értékpapírosítás. A módszert bemutató sajtótájékoztatójukat azért tartották, hogy bejelentsék, megvalósították az első ilyen tranzakciót.

A közelmúltban ugyanis szervezésükben a német Balda csoport magyarországi leánycégének, a Balda Solutions Hungária Kft.-nek a szállításaiból és teljesítéseiből származó követeléseket is tartalmazó követeléscsomagot értékpapírosítottak. Az ügyletének futamideje 7 év, amely idő alatt mintegy 60 millió euró forrást vonnak be.

A sajtótájékoztatón elmondták, állami tartozások értékpapírosítása is lehetséges, ám ennek jogi háttere teljesen kidolgozatlan Magyarországon, és ilyen ügyletre egyébként még Németországban sem volt példa.

A baden-württembergi tartományi bank egyébként Németország ötödik legnagyobb pénzintézete, 2005. végi mérlegfőösszege 405 milliárd euró volt. Adózás és értékcsökkenés utáni tiszta nyereségük pedig 683 millió eurót tett ki az elmúlt év végén.

Giczi József