Alkotmánybíróság előtt a házipénztáradó

A Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete pénteken postázta az Alkotmánybíróságnak a házipénztáradó bevezetéséről szóló törvény utólagos alkotmányellenességének vizsgálatára vonatkozó indítványát.

A kamara az indítványban azt kéri az Alkotmánybíróságtól, hogy semmisítse meg a házipénztáradóról szóló 2006. évi LX. törvényt, mert álláspontjuk szerint az sérti a Magyar Köztársaság alkotmányának 70/I paragrafusát, mert az esetek többségében nem jövedelmet vagy vagyont adóztat.

Szerintük a jogszabály sérti az alkotmány 13. paragrafusát is, mert elvonja a hitelezők követeléseinek fedezetét, ezen keresztül azok potenciális vagyonát, ami kisajátítás.

Úgy vélik, a törvény sérti az alkotmány 9. paragrafusát is, mert a készpénznek egy diktált mérték feletti adóztatásával korlátozza a gazdasági versenyszabadságot, és előnyben részesíti a bankokat.

Az adót ugyanis csak akkor lehet elkerülni, ha a pénzt az adóalany minden esetben (naponta) felveszi bankszámlájáról a készpénzfizetésekhez, majd ugyanazon napon befizeti a bankba a korlát feletti összeget banki költség mellett.

Szerintük a jogszabály ebből következően sérti az alkotmány 70/A paragrafusát is, mert a készpénzt attól függően minősíti adóztathatónak, hogy azt milyen típusú vállalkozó birtokolja, illetve a készpénz milyen tevékenységet végző társasági adóalanynál áll rendelkezésre.

Emellett úgy vélik, hogy a törvénynek nem a valós cél megjelöléssel történt megalkotása sérti az alkotmány 2. paragrafusában deklarált jogállamiságot, amikor a készpénzforgalom visszaszorítását jelöli meg a törvény céljaként, holott gyakorlatilag vagyonnak minősítve adóztat egy kiemelt kört.

Ráadásul ezt attól függetlenül teszi, hogy azoknál a készpénz vagyon-e, illetve másoknál pedig, ahol ez valóban vagyon lehet, azt ebből úgy hagyja ki, hogy ezt adókedvezménynek minősítené.

A házipénztáradóról szóló törvényt a közelmúltban fogadta el a parlament. A jogszabály az üzletmenet által indokolt mértéket meghaladó állományra (300 ezer forint felett, amennyiben ez nagyobb az éves forgalom 0,8 százalékánál) vezet be 20 százalékos adót, így kívánja megakadályozni a rendellenes házipénztár-használatot. A hitelintézeteknek és pénzügyi vállalkozásoknak nem kell megfizetniük az adót. A korábban felhalmozódott házipénztárat kedvezményes, 10 százalékos adó megfizetésével lehet felszámolni.