Év végére 4 százalék lehet az infláció

Vágólapra másolva!
A fogyasztói árak az idén áprilisban 0,7 százalékkal nőttek márciushoz képest, és 2,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. Az áprilisi maginfláció 0,8 százalék volt - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön. Az átlagosnál jobban drágultak a szolgáltatások, a szeszes italok és a dohányáruk. Elemzők az év végére 4 százalék, vagy még ennél is nagyobb inflációt várnak.
Vágólapra másolva!

A fogyasztói árak idén áprilisban 0,7 százalékkal nőttek márciushoz képest, és 2,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. Elemzők áprilisban 2,18 százalékos éves és 0,61 százalékos havi drágulást vártak. Áprilisban a havi maginfláció 0,2 százalék, az éves 0,8 százalékos volt.

Áprilisban enyhén az elemzők átlagos várakozása felett nőtt az infláció. Az adóváltozások hatását kiszűrve 4,1 százalék lett volna a növekedés, amely egyértelműen mutatja, hogy az áfa-csökkentés hatása már nem játszik szerepet az infláció alakulásában, azaz a csökkentésnek csak mintegy a fele jött át az árakba - közölte az [origo]-val Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője.

Az árak alakulásából valószínűsíthető, hogy kevés esély látszik az infláció 2 százalék alá csökkenésére, amelynek a mélypontja júniusban 2-2,1 százalék lehet.

Az év végi prognózisok a kiszivárgott kormányzati intézkedési tervek miatt jelentősen borulhatnak - véli az elemző. Amennyiben még az idén megvalósul a középső áfa kulcs 20 százalékra emelése, az az inflációt 1-1,4 százalékkal emelheti. Suppan Gergely felhívja a figyelmet, hogy nagy bizonytalanságot jelent a háztartási energiaárak esetleges korrekciója, különösen a gázárkompenzációs rendszer megszűnése, illetve. jelentős átalakítása. További inflációnövelő tényező lehet a gyógyszertámogatások átalakítása (a gyógyszerkassza hiánytúllövésének mérséklése miatt), ami a gyógyszerárak növekedését jelenti. Ezen kívül a gyengébb forint is hozzájárul az infláció emelkedéséhez, amit fokozhat az olaj és olajtermékek árainak további emelkedése. Így év végére 4 százalék közelébe emelkedhet az infláció, a háztartási energaiárak függvényében akár jóval meg is haladhatja azt.

Egy hónap alatt az élelmiszerek árai 0,9 százalékkal nőttek. Az idényáras élelmiszerek ára 8,4 százalékkal, az étolajé 1,7 százalékkal, a cukrászárué, a fagylalté 1 százalékkal emelkedett. Az idényáras élelmiszerárak növekedése főleg az elhúzódó kemény télnek, a bel-, és.árvizeknek köszönhető. Márciushoz képest csökkent 3,1 százalékkal a sertészsiradék, 2,9 százalékkal a szalámi, szárazkolbász, sonka, 2,3 százalékkal a tojás, illetve 1,1 százalékkal a sajt ára. Az idényáras élelmiszerek nélkül számítva az élelmiszerek árai az előző hónaphoz képest 0,1 százalékkal csökkentek.

Tizenkét hónap alatt az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 5,3 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentős szóródás figyelhető meg: az idényáras élelmiszerek 48,6, a tojás 6,8, a száraztészta 5,8 százalékkal drágult. Csökkent 9,5 százalékkal a sertészsiradék, 8,3 százalékkal a péksütemény, 5,9 százalékkal a csokoládé, kakaó, valamint 5 százalékkal a cukor ára.

Áprilisban a legnagyobb mértékben, 3,1 százalékkal a ruházkodási cikkek árai emelkedtek. Az egyéb cikkek szintén az átlagosnál nagyobb mértékben, 1 százalékkal drágultak, ezen belül az üzemanyagárak 4,5 százalékkal nőttek. A szolgáltatások, valamint a háztartási energia áremelkedése átlag alatti volt. A tartós fogyasztási cikkeknél 0,3 százalékos árcsökkenést mértek.

A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 4,8 százalékkal, a ruházkodási cikkekért 1,6 százalékkal, a háztartási energiáért 0,2 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint tavaly áprilisban.

A szeszes italok, dohányáruk és a szolgáltatások árnövekedése az átlagosnál magasabb volt. A helyi tömegközlekedés 12,5, a szemétszállítás 6,3, a csatornadíj 5,1, a vízdíj 4,7 százalékkal drágult. Az egyéb cikkek áremelkedése az átlagossal közel megegyező, 2,2 százalék volt, ezen belül a járműüzemanyagok árai 7,2 százalékkal nőttek.

[origo]/MTI