A vételi ár a május 8-át megelőző, 90 tőzsdei kereskedési nap forgalommal súlyozott átlagára. A részvények tulajdonjogának átruházása a tranzakció elszámolásakor történik meg. Az ügylet értéke 230-240 milliárd forint, ami azonban közvetlenül az államadósság csökkentésére nem fordítható.
A tranzakció hatására a Mol-menedzsment által kontrollált részesedés mértéke együttesen csaknem 24 százalékot tesz ki. Az ÁPV Rt-től megvásárolt 10 százalékos pakettet a Mol 2015. december 31.-ig stratégiai befektetőnek, csak az állam hozzájárulásával adhatja el.
A Mol eredetileg két lépcsőben hívhatta volna le az opciót. Az összes részvény három százalékát kitevő csomagra tavaly december 10. és 30. között élhetett volna opciós jogával a cég, a többire pedig az idén. Mivel a társaság tavaly nem hívta le az engedélyezett részvénymennyiséget, azt teljes egészében 2006. május 1. és október 27. között tehette meg.
Ezt követően adhatja el az Állami Privatizációs és Vagyonekezelő Rt. (ÁPV) belföldi kisbefektetőknek a Mol-nak felajánlott, 10 százalékon felül megmaradt 1,7 százalékot.
Az ügyletnek árfolyamhatása várhatóan nem lesz, mivel a piacon már várták ezt a lépést - véli Herczenik Ákos, a Takarékbank elemzője. Negatívan hathat ugyankkor a Mol árfolyamára, hogy kedden már a részvényenkénti 321 forintos osztalék nélkül forog a papír, illetve magasnak tartják az orosz Udmurtneft 4 milliárd dollár körüli vételárát. Ez az ár azonban csak piaci pletyka, amely lapunk értesülései szerint messze áll a valóságtól.
A Standard and Poor's egyébként már korábban a leminősítést valószínűsítő negatív figyelőlistára tette a Molt, mert az olajcég aznap kötelező ajánlatot adott be az Udmurtnyeft 96,9 százalékos részesedésének megvásárlására. A hitelminősítő a következő két hónapban dönt a Mol besorolásáról.