Reform kell a forint erősödéséhez

A forint erősödése és a kamatok csökkenése várható, ha a kormány megkezdi a gazdaságpolitikai reformokat - áll a GKI Gazdaságkutató Rt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült legfrissebb, kedden nyilvánossá váló előrejelzésében. Az értékelés szerint az év elején folytatódott az infláció csökkenése és a gazdasági növekedés gyorsulása.

Az idei év elején folytatódtak a magyar gazdaságot 2005 tavaszától jellemző folyamatok - állapítja meg az előrejelzés. Az európai konjunktúra javulásával párhuzamosan kissé gyorsul a növekedés. Az infláció - főleg az áfacsökkentés hatására - mérséklődik. Ugyanakkor az év elején, kissé csökkent a foglalkoztatás és tovább emelkedett a munkanélküliség.

Az államháztartás hiánya nőtt, a külkereskedelmi hiány, a tavalyi nagy javulás után stagnál. A forint tavasszal gyengült, ami a dokumentum szerint a dollár- és az eurókamatok emelkedése, valamint a magas magyar államháztartási hiány, a választási ígéretlicit és az új kormány gazdaságpolitikájával kapcsolatos bizonytalanság következménye volt.

A GKI kutatói szerint, ha az új kormány tartja magát a választások után megígért, a költségvetési hiány alakulását és a reformok beindítását középpontba állító gazdaságpolitikához, az év során a forint erősödése és a kamatok csökkenése várható.

Az előrejelzés emlékeztet rá, hogy az idei első két hónapban a bruttó keresetek 7,2 százalékkal emelkedtek és a versenyszektorban 9,1 százalékos volt a növekedés, annak ellenére, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanácsban 2006-ra 4-5 százalékos emelésben állapodtak meg. A minimálbér mintegy 10 százalékkal lett magasabb. Az első két hónapban a reálkeresetek 5,6 százalékkal - a versenyszektorban 6,7 százalékkal, a költségvetésiben 6 százalékkal - bővültek.

A munkanélküliség az egy évvel korábbi 7,1 százalékról 7,7 százalékra emelkedett. Az államháztartás pénzforgalmi szemléletű deficitje az I. negyedévben az éves előirányzat több mint fele volt. Decemberhez képest 1 százalékponttal, 2,3 százalékra csökkent a márciusi infláció.

A félév végére az infláció várhatóan 2 százalék alá csökken, viszont a II. félévben, a költségvetési egyensúly javításával összefüggésben kissé ismét emelkedhet (például a 15 százalékos áfakulcs esetleg 20 százalékosra emelése következtében), s az év végére elérheti a 3,5 százalékot. Ennek ellenére - a nemzetközi pénzvilág növekvő bizalma következtében - a forint erősödése és a jegybanki alapkamat csökkenése valószínű.

Az ipari termelés nagyon gyorsan, január-februárban 12,6 százalékkal, az építőipar termelése, a korábbinál kissé lassabban, 5,4 százalékkal bővült, mindkettőben szerepe van a tavalyi első negyedév ezzel ellentétes irányú dinamikájának. A kiskereskedelmi forgalom gyorsult, a korábbiaktól eltérő módon az élelmiszerek kereslete nőtt az átlagosnál gyorsabban (holott ezek árindexe volt az év elején a legmagasabb).

A külkereskedelmi forgalom tovább gyorsult, ráadásul az export euróban mérve minimálisan, 0,5 százalékponttal, de továbbra is dinamikusabban nőtt, mint az import (17,9 illetve 17,4 százalék). A cserearányok januárban 5 százalékkal váltak kedvezőtlenebbé, mivel az importált energiahordozók forintban mért árszintje rendkívül nagymértékben (a földgázé 61 százalékkal) nőtt egy év alatt. Ennek ellenére a kéthavi külkereskedelmi hiány lényegében a tavalyival azonos.