Magyar terv a szolgáltatási piacnyitásra

A jelenleg érvényes szabályozás szerint egy másik tagállamban bejegyzett, esetleg versenyképesebb szolgáltatást ajánló cégnek a célország előírásai szerint kell működnie a kiszemelt tagállamban, ez pedig a régebbi tagországoknak kedvez. Egy körvonalazódó magyar terv úgynevezett megerősített együttműködést javasol a szolgáltatási piac igazi megnyitásáért.

Megerősített együttműködést (EU-n belüli külön, állandó csoportosulás létrehozása) javasol Budapest a szolgáltatások uniós piacnyitására. Magyarország ma veti fel az ötletet a versenyképességi tanács ülésén. Ez az eddigi legnagyobb horderejű, az egész EU fő törekvéseit átfogóan érintő magyar kezdeményezés az Európai Unióban - számol be a Népszabadság.

Az új direktíváról évek óta zajló, elkeseredett vitában végül felvizezett kompromisszum született. E szerint egy másik tagállamban bejegyzett, esetleg olcsóbb és versenyképesebb szolgáltatást ajánló cég nem a hazai szabályok, hanem a célország előírásai szerint működhet a kiszemelt tagállamban. A fogadó ország több szolgáltatási szektort kivehet az amúgy is korlátozott uniós nyitás alól, és bár külön nem akadályozhatja a máshonnan jelentkezőt, azért előírhat - elő is ír! - olyat, ami után csak a hazai ajánlkozónak éri meg a vállalkozás. Ez pedig a régebbi, gazdagabb, drágábban szolgáltató tagországoknak kedvez.

A liberalizálást ellenezték a régiek szakszervezetei és az antiglobalisták is, arra hivatkozva, hogy az olcsó újoncok miatt csökken a munkaerő ára és a szociális biztonság - és persze a hazaiak a saját piacukat és munkahelyeiket is féltik. Miközben az újak elfogadtak szinte mindent a közösből, még akkor is, ha sok szempontból versenyhátrányban vannak a régiekkel szemben, addig a régiek nem viszonozzák ezt ott, ahol esetleg az újak járnának egy kicsit jobban.

A tagállamok közötti bizalmat és az egységes piacot is zavaró helyzet megoldására Magyarország ma javasolni fogja: az EU vizsgálja meg a lehetőségét, hogy az erre kész tagországok úgynevezett megerősített együttműködésre lépjenek, és biztosítsák egymásnak a szolgáltatási piac igazi megnyitását.

A kezdeményezést ma ismertetik a magyar tárgyalók az unió versenyképességi minisztereinek tanácsülésén. Megerősített együttműködés, vagyis az unión belüli különcsoportosulás eddig két igazán fontos van: a schengeni határőrizet és az euróövezet. A szolgáltatási egységes piac lehet a harmadik, és ez nagyon jelentős az integráció politikai és gazdasági mélyítésében. Megerősített együttműködés legkevesebb nyolc ország összeállásával létesíthető, ha sem a kimaradó többieknek, sem az unió egészének nem okoz kárt, és nyitva marad a később belépni akarók előtt.

A Népszabadság megtudta, vizsgálták a kezdeményezés szakmai és politikai kockázatait. A magyar cél tovább építkezni az eddig elért kompromisszumok alapján, abból kiindulva, hogy a többsebességű integráció, megfelelő keretekben, mindenkinek előnyös lehet. Az is tény, hogy az Európai Bíróság, az uniós alapszerződések szellemében, mindig az egységesen liberalizált piac mellett foglal állást. Már született a szolgáltatási liberalizálást sürgető közös (brit, holland, spanyol, lengyel, cseh, magyar aláírású) levél. Az ellentábort a németek és a franciák vezetik.

Az egyelőre nem hivatalosan, ma az ausztriai Grazban felvetendő magyar kezdeményezés legfőbb társa Hollandia lehet, de akár tizenhat ország is társulhat hozzá. Az említettek mellett a liberalizálás híve Írország, Dánia, Luxemburg, esetleg Belgium, az egész Skandinávia, sőt Olaszország is. A külön piacnyitás várható haszna jóval nagyobb a kockázatnál, a kimaradók pedig nem élhetnek "megtorlással" (például Ausztria és Németország a magyarokkal szemben). A haszon megnyilvánulna konkrét munkahely-teremtési és fogyasztói előnyökben, valamint az unión belüli, egységes piaci fejlődés "elvont" szempontjaiban is. Magyarországnak mint kezdeményezőnek presztízst is hozhat.