Április 24-én, 14 órakor az [origo] Vendégszobájában Takács László, a Baromfi Terméktanács (BTT) elnöke válaszol majd az olvasók kérdéseire. Az ágazat szereplőit tömörítő szervezet nagyon sokat tett a fogyasztók szakszerű tájékoztatása érdekében a H5N1 vírus európai megjelenésekor. Munkájuk eredményeként a Magyarországra is begyűrűző piaci hatás így jóval enyhébb volt, mint máshol. Míg Bulgáriában vagy Olaszországban felére esett a baromfifogyasztás, nálunk csak 15-20 százalékkal vásároltak kevesebb szárnyashúst februárban.
Takács László 1946-ban született, közgazdászként végzett, és a Kecskeméti Baromfifeldolgozóban kezdett dolgozni. Rövidesen a Baromfiipari Tröszt központjába került, s onnantól úgyszólván a csak a cégér változott, de ő maradt. A tröszt 1981-től Termelő Egyesülés, 1993-tól Baromfi Terméktanács néven működik az ágazat érdekképviseleteként; Takács László az ezredfordulótól a BTT igazgatója.
A baromfi vezető húsféle Magyarországon, fejenként 35 kilogrammot fogyasztunk belőle évente, a baromfiipar pedig 80-100 ezer embernek ad munkát. Ennek ellenére számos gonddal küzd az ágazat: az alacsony jövedelmezőségért az áruházláncok által alacsonyan tartott árszínvonal, az import magas - 20 százalék körüli - arányáért pedig a nem megfelelő magyar piacvédelem a felelős.
A jó minőségű magyar baromfihúsnak éles versenyt kell vívnia a hazai vásárlókért is, az emiatt állandósuló túltermelés pedig komoly nehézséget jelent: felhalmozott adósságai miatt a hónap eleje óta nem működik a békéscsabai baromfifeldolgozó.
Az év elején az üzemek nagy része a hűtőházaknak termelt, ám húsvétkor már elérték a tavalyi értékesítést, baromfihúsból is többet fogyasztunk az ünnepekkor, 20-30 százalékkal ugrott meg az értékesítés.
Az [origo] olvasói az ágazat előtt álló lehetőségekről és teendőkről, valamint minden, a területtel kapcsolatos témáról kérdezhetik a szakembert hétfőn délután a chat-szobában.