Magyar reformot sürget a Financial Times

Az izlandi és az új-zélandi felfordulás után Magyarország lehet a következő, amely megszenvedi a valuta árfolyamgyengülését, ha az alapok folytatják kivonulásukat a feltörekvő piacokról - olvasható a Financial Times honlapján. A Magyar Nemzeti Bank szerint akár 40 százalékkal is nőhetnek a lakáshitelek törlesztőrészletei a forint további gyengülése esetén.

Magyarország, Izlandhoz és Új-Zélandhoz hasonlóan, a hozamelőny-játékból profitált. A befektetők olcsón felvett dollár-, euró- és jenhitelből vásároltak a jó hozamú piacok adósságából.

Az amerikai, az euróövezeti és a japán jegybanki szigorítások nyomán azonban a kamatkülönbségek szűkültek, és egyes befektetők már visszavonultak a feltörekvő térségből.

A hosszú távra befektetőket a lassuló infláció, a 4 százalék feletti gazdasági növekedés és főleg a magas kötvényhozamok eddig a magyar piacon tartották. A három-, az öt- és a tízéves kötvények hozamai a budapesti másodlagos forgalmazásban egyaránt meghaladják a 7 százalékot.

A befektetők ugyanakkor öt évig várták hiába, hogy a kormány csökkentse a költségeket annak érdekében, hogy az euró bevezetése reális közelségbe kerülhessen.

A magyar hazai államadósságban lévő külföldi tőke a december végi 2600 milliárd forintról április 10-éig 2800 milliárd forintra emelkedett, áll a Financial Times elemzésében.

Megkérdőjelezhető a lap szerint az, hogy Gyurcsány Ferenc "a várhatóan hatalmon maradó" miniszterelnök elég gyorsan hozzákezd a költségvetés konszolidációjához. Az októberi önkormányzati választások közeledtére még tovább nőtt a kételkedők száma. Így bizonytalanná vált az is, hogy a piac hagy-e ennyi időt a kormánynak a cselekvésre.

Ha a globális gazdasági klíma keményebbé válik, a magyar gazdaság is az Izland - Új-Zéland csoport felé sodródhat - jelentette ki Diana Choyleva, a Lombard Street Economics igazgatója.

Reinhard Cluse, az UBS bankcsoport feltörekvő piaci közgazdásza azt mondta: sok függ a globális környezettől. Ha ez kedvező marad, a kormány a nyarat átvészelheti úgy is, hogy nem tesz sokat a költségvetés ügyében. Ha azonban lép, annak hatására meglódulhat a kötvény- és a devizapiac, erősítve a forintot és csökkentve a hozamokat, tette hozzá.

Az elemzők egyetértenek abban, hogy a 2007-es költségvetésben már radikális átalakításoknak kell szerepelniük. A deficit az EU-szabványok szerint számolva tavaly elérte a GDP 6,1 százalékát, idén pedig irányt vett a 8 százalékos szint fölé. Barcza György, az ING budapesti elemzője szerint azonban a hiány jóval meghaladja a 10 százalékot is, ha a költségvetésen kívüli összes tételt beleszámolják.

Ha a miniszterelnök nem teszi meg a szükséges lépéseket, a Financial Times szerint a hatás "fájdalmas" lesz. A magyar háztartások több mint 40 százalékának valutaalapú hitele van. A forint gyengülése nagy károkat okozhat az adósoknak, meglódíthatja az inflációt, és csökkentheti a fogyasztói keresletet.