Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Magyarországon nagyon magas a különbség a betéti és a hitelkamatok között, és az még sokáig az európai átlag felett marad - mondták pénzügyi szakemberek a Pénzügykutató Rt.-nek a bankszektor jövőjéről tartott szerdai tanácskozásán. A rendezvény egyik szónoka szerint sem a lakosság, sem a kereskedelmi bankok számára nem okoz jelentős gondot a devizahitelek gyors bővülése.
A magyar bankpiac egyik jellemzője, hogy 4 százalék a betéti és a hitelkamatok közötti átlagos különbség, miközben az Európai Unióban 1,3 százalék az átlagos kamatrés - mondta a rendezvényen Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Rt. főmunkatársa. Spéder Zoltán, az OTP Bank alelnöke és vezérigazgató-helyettese, pedig úgy vélekedett, hogy a különbség még 2010-ben is magasabb lesz, mint a nyugat-európai országok átlaga.
A Pénzügykutató Rt. főmunkatársa a tanácskozáson felhívta figyelmet arra, hogy évről évre javul a banki szolgáltatások minősége és nyereségesek a hitelintézetek. Várhegyi Éva szerint éles verseny érezhető ugyan a bankok között, ám ez egyelőre nem a kamatokban, hanem a termékpalettákban, illetve a fiókhálózat bővítésében jelentkezik.
A szakértő problémaként értékelte, hogy a magas kamatrés évek óta nem mérséklődik, és 2000 óta folyamatosan 4 százalék körül alakul, és Magyarországon a jegybanki alapkamat csökkenéséből nem következik a kamatrés mérséklődése.
Magyarországon a következő öt évben továbbra is az OTP Bank játszik uralkodó szerepet a bankpiacon - állította ugyanezen a rendezvényen Felcsuti Péter, a Raiffeisen Bank vezérigazgatója. Szerinte azonban a többi szereplő bizonyos területeken "meg tudja majd szorítani" a legnagyobb magyar pénzintézetet, vagyis hosszabb távon az OTP Bank piaci részesedése csökkenhet.
A vezérigazgató úgy véli, a kereskedelmi bankok portfóliójában a devizahitelek középtávon is uralkodó szerepet játszanak, a lakosság várhatóan a jövőben is erősen érdeklődik majd a devizaalapon nyújtott kölcsönök iránt.
Felcsuti Péter szerint a devizahitelek problematikája túldimenzionált, sem a lakosság, sem a kereskedelmi bankok számára középtávon sem okoz akkora gondot a devizakölcsönök nagyarányú bővülése, mint ahogy az a médiában megjelenik, még akkor sem, ha esetleg gyengülne tovább a forint.
Egy esetleges 20 százalékos forintgyengülés esetén - ami tartósan nem maradhat fenn - a lakosság által felvett devizakölcsönök mindössze 3 százalékát érinthetnék a bebukások, azaz hogy a kölcsönfelvevők nem tudnák fizetni az emelkedő törlesztő részleteket - mondta a Raiffeisen Bank vezérigazgatója.
A következő négy évben 2010-ig a bankrendszer éves átlagban 10-17 százalékos nyereségnövekedést ér el a közép-kelet-európai régió egyes országaiban, amelynek motorja elsősorban az egyes országokban kibontakozó gazdasági növekedés lesz - vélekedett a tanácskozáson Spéder Zoltán, az OTP Bank alelnöke, vezérigazgató-helyettes.
Szerinte a közép-kelet-európai régió államaiban a gazdasági növekedés a 2006-2010 közötti időszakban várhatóan 3,6-7 százalék lesz, mind alakossági, mind a vállalkozói hitelek dinamikusan bővülnek. A kamatrés, azaz a betéti és a hitelkamatok közötti különbség 2010-ben is magasabb lesz, mint a nyugat-európai országok átlaga.
Spéder Zoltán úgy véli, Közép-Kelet-Európában a következő öt évben a bankszektor pénzügyi közvetítő szerepe erősödik, mert a régió országaiban a bankok összesített mérlegfőösszegének és az általuk nyújtott hiteleknek a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított aránya még 2010-ben sem éri el az Európai Unió országainak 2003. évi átlagát.
Az OTP vezérigazgató-helyettese szerint a betétek a bankrendszerben alig nőnek majd, a többi megtakarítási forma a pénzügyi csoportokat tekintve erősödik, így jelentősen emelkednek majd a befektetési alapokban, a biztosításokban, az önkéntes nyugdíjpénztárak megtakarítási formáiban elhelyezett lakossági megtakarítások.
Spéder Zoltán szólt arról, hogy a következő években a háztartások hitelezésében a forinthitelek szerepe csökken Magyarországon, a devizahitelezés viszont emelkedni fog, Közép-Kelet-Európát tekintve pedig általánosságban elmondható, hogy a fogyasztási hitelek és a jelzáloghitelek szerepe erőteljesen emelkedik a következő években.
Spéder Zoltán szerint a következő időszakban is magas marad a kamatrés az egész régióban. Ennél várhatóan magasabb lesz a kamatrés a bolgár piacon, Magyarországon 4 százalék körül várható 2010-ben, míg Bulgáriában akkor sem csökken 6 százalék alá.
Az OTP Bank vezérigazgató-helyettese szerint bőven van tere a növekedésnek, de az is elmondható, hogy az "öldöklő küzdelem", a koncentráció miatt hosszabb távon csak 5-6 kiemelkedő bankcsoport uralja majd a piacot a régióban középtávon.