EU-s figyelmeztetések Magyarországnak

Vágólapra másolva!
Két figyelmeztetést kapott Magyarország az Európai Bizottságtól. Az egyik szerint nem tett eleget az éghajlatváltozással foglalkozó kiotói egyezménynek. A másikban arra hívják fel a figyelmet, hogy nem oldotta meg a segélyhívás helyével kapcsolatos információk hozzáférhetőségét. Egy Budapest ellen folytatott eljárást viszont lezártak Brüsszelben.
Vágólapra másolva!

Írásbeli figyelmeztetést küldött az Európai Bizottság hat európai uniós ország között Magyarországnak. Az általános kiotói egyezményben szereplő előírással ellentétben nem tájékoztatták Brüsszelt az alkalmazott politikai döntésekről, módszerekről és az azok kiváltotta hatásokról. Ezenkívül nem ismertették az üvegházhatást előidéző gázok jövőbeni kibocsátásával kapcsolatos értékeléseket sem.

Ausztriának, Ciprusnak, Luxemburgnak, Máltának és Lengyelországnak hasonló levelet küldött az uniós kormány. Mind a hat országnak immár a másodikat, miután az információk a tavaly októberi első figyelmeztetés óta sem érkeztek meg.A tájékoztatást 2005. március 15-ig kellett volna Brüsszelbe küldeni.

Egy másik figyelmeztetés szerint Magyarország tizenegy európai uniós tagállammal együtt nem oldotta meg a segélyszámokat használó hívások helyével kapcsolatos információk hozzáférhetőségét.

Hasonló figyelmeztetést kapott Brüsszeltől Görögország, Írország, Olaszország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Hollandia, Észtország, Portugália és Szlovákia. A brüsszeli bizottság jelezte: ezekben az országokban nem áll elegendő információ a sürgősségi segélyszolgálatok rendelkezésére a hívó fél tartózkodási helyének megállapításához.

Belgiumnak, Franciaországnak, Lengyelországnak és Szlovéniának a bizottság második figyelmeztetést küldött ugyanezen probléma megoldatlansága miatt. Kilenc jogsértési eljárást lezár a bizottság, "mivel az érintett tagállamok azóta biztosították az EU távközlési jogszabályainak megfelelő végrehajtását".

Lezárult viszont egy másik eljárás Budapest ellen. Az eljárás annak a szabálynak a vizsgálatára vonatkozott, amely szerint a tagállamok kijelölhetnek egy vagy több vállalkozást az egyetemes távközlési szolgáltatások biztosítására. Ez az irányelv írja elő, hogy ennek lehetőségéből nem szabad eleve kizárni egyetlen szolgáltatót sem.

A vizsgálatot tavaly júliusban kezdte a bizottság, mert kétsége volt afelől, hogy Magyarország, Finnország és Franciaország megfelelően ültette-e át az elvet a nemzeti jogba.

Brüsszel ezúttal csak a magyar eljárás befejezését jelentette be, ugyanakkor jelezte, továbbra is szigorúan nyomon követi e szabályok magyarországi végrehajtását.