Két évet késhet az euró bevezetése

Az új konvergencia programban 2012-t lehet az euró bevezetése új céldátumának kijelölni - vélik a Pénzügykutató Rt. szakértői. Szerintük 2010-ig 900 milliárd forint költségvetési kiigazítás szükséges, de pótköltségvetésnek nincs értelme.

A bruttó hazai termék (GDP) 2006-ban várhatóan 4,5 százalékkal nő, miközben az államháztartás eredmény-szemléletű (ESA) hiánya - nyugdíj-korrekcióval - a GDP arányában, 6,3 százalékot érhet el, így a beterjesztendő új konvergencia programban 2012-t lehet az euró új céldátumának kijelölni - mondta Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. főmunkatársa hétfőn, sajtótájékoztatón.

"Elkerülhetetlen a költségvetési kiigazítás 2006-ban, de pótköltségvetésnek nincs értelme" - fogalmazott Antal László. A Pénzügykutató szakértője szerint nehéz egyszerre megvalósítani az azonnali kiigazítást és elindítani a hosszabb távú, szükséges államháztartási reformokat.

Ehhez egyértelmű szakmai előkészítés és konszenzus kell, amelynek ma még nyoma sincs - tette hozzá az ismert közgazdász, aki 2010-ig a kiigazítás szükséges mértékét 900 milliárd forintra teszi.

Az előrejelzés szerint a beruházások a tavalyinál gyorsabban, 7,5 százalékkal bővülnek 2006-ban, a háztartások fogyasztása pedig 3,6 százalékkal, szemben az előző évi 2,2 százalékkal - ismertette Petschnig Mária Zita a Pénzügykutató Rt. új prognózisának mutatóit.

Mind a kivitel, mind a behozatal várhatóan 12 százalékkal emelkedik idén, a külkereskedelmi mérleg hiánya 3,2 milliárd euró, a fizetési mérlegé pedig 7,6 milliárd euró lehet - közölte a Pénzügykutató Rt. főmunkatársa, aki 2006-ra 2 százalékos inflációval számol.

A jegybanki irányadó (kétheti betéti) kamatot az év végére a jelenlegi 6,0 százalékra várja az intézet, az euró december végén 260 forintot áll Várhegyi Éva szerint. A Pénzügykutató Rt. főmunkatársa hozzátette: 2005 óta a jegybank nem tűz ki árfolyamcélt, így a forint elmúlt hetekben tapasztalt, közel 4 százalékos gyengülésére sem fog kamatemeléssel válaszolni.

"GDP arányosan számolva a külső finanszírozási igény tavaly 6,5 százalék volt, az idén 7,4 százalék lesz" - közölte Várhegyi, aki nem érti, hogy a Magyar Nemzeti Bank miért lebegtet egy ennél 2 százalékponttal nagyobb mértéket.