Várakozások alatt a folyómérleg hiánya

A folyó fizetési mérleg hiánya 1,486 milliárd eurót tett ki tavaly a negyedik negyedévben - közölte a Magyar Nemzeti Bank pénteken az előzetes adatok alapján. Az utolsó negyedév hiánya elmarad az elemzők 1,8 milliárd eurós várakozásától.

Az MNB módosította 2005 második és harmadik negyedévére vonatkozó adatait. A folyó fizetési mérleg hiánya így 1,769 milliárd euró volt 2005 harmadik negyedévében, 1,462 milliárd euró az első és 1,689 milliárd a második negyedévben. A folyó fizetési mérleg hiánya 2004-ben 6,976 milliárd eurót tett ki, az utolsó negyedévben pedig 1,69 milliárd euró volt.

Tavaly, az utolsó negyedévben, a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlege, a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség 1,206 milliárd euró hiányt mutatott. Ez az egész évben 5,694 milliárd euró volt. A szezonális hatások kiszűrésével számított negyedik negyedéves hiány 1,271 milliárd euró, a GDP 6 százaléka volt. Forintban számítva a negyedik negyedéves nettó finanszírozási képesség -304 milliárd forint volt.

A pénzügyi mérleg egyenlegeként adódó, alulról számított külső finanszírozási igény, amely nem tartalmazza a külkereskedelmi statisztika elszámolási hibáját, a GDP 9 százalékát tette ki, hasonlóan az előző negyedévhez.

A folyó fizetési mérleg hiányának az előző negyedévhez képest bekövetkezett csökkenéséhez a reálgazdasági tranzakciók és a transzfermérleg egyenlegének javulása egyaránt hozzájárult. A jövedelmek kiadási többlete a negyedik negyedévben 1,4 milliárd euró, az év egészében 5,56 milliárd euró volt. A szolgáltatások és jövedelmek egyenlege a negyedik negyedévben 1,363, az év egészében 5,084 milliárd euró hiányt mutatott.

A szolgáltatásokon belül az idegenforgalom az utolsó negyedévben 236 millió euró, az év egészében pedig 1,085 milliárd euró többlettel zárt. Ez az előző évben 116, illetve 962 millió euró volt.

Az áruforgalom egyenlege a negyedik negyedévben 282 millió euró hiányt mutatott, szemben az előző negyedévi 642, illetve az egy évvel korábbi 358 millió euróval. Az év egészében a hiány 1,55 milliárd euró volt tavaly, azt megelőzően 2,453 milliárd eurót tett ki.

A közvetlen tőke-befektetésekhez kapcsolódó jövedelmek becsült jellege miatt, a most publikált adatot az MNB nem tekinti éves adatnak, azt szeptemberben teszi közzé a jegybank.

Az elemzők véleménye

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a hazai piacokra minimális hatással lehetnek a folyó fizetési mérleg adatai, mivel a forint, és az állampapírpiac elsősorban a feltörekvő piacokkal kapcsolatos hangulatváltásokat követi, az amerikai hozamok újabb emelkedése miatt erősödés nem várható.

Az elemző a folyó fizetési mérleg romlását várja 2006-ban, véleménye szerint az áruk egyenlege a 2005-ös javulás után újra romlani fog, amelyet nem ellensúlyoz a szolgáltatások egyenlegének kismértékű további javulása. A jövedelmek egyenlege szintén tovább romlik majd a növekvő külső eladósodottság miatt. Várakozásai szerint idén 7,3 milliárd eurós folyó fizetési mérleghiány várható.

Tardos Gergely, az OTP elemzője szerint vélhetően az MNB által publikált adatnál magasabb a mérleg valós hiánya, mivel feltételezhető, hogy a külkereskedelmi statisztikában nem jelenik meg a teljes import. Véleménye szerint a tévedések, kihagyások adataival korrigálva jóval magasabb, 7,3 százalék helyett 10 százalék volt a fizetési mérleg hiánya tavaly. Hozzátette, hogy ez a probléma szinte minden újonnan csatlakozott ország esetében fennáll.

Az elemző felhívta a figyelmet arra, hogy míg tavaly az utolsó negyedévben jelentős privatizációs bevételt könyvelhetett el az ország, a nettó külfölddel szembeni adósság alig csökkent. A hiány finanszírozásának szerkezete kedvezőtlen, és változatlan költségvetési politikát feltételezve további külső eladósodást valószínűsít.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank Befektetési Rt. elemzője szerint a hiány csökkenését a kereskedelmi mérleg javulása eredményezte. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az import statisztika körüli problémák miatt fennáll annak lehetősége, hogy a jegybank felfelé korrigálja a hiányszámot.

A deficit a tavalyi év egészében elsősorban a jövedelmek mérlegsoron jelentkezett, ennek hátterében pedig a növekvő adósságszolgálati terhek állnak. Finanszírozási oldalon jól látszik, hogy jelentős hatása volt a Budapest Airport privatizációjának, ami viszont egy egyszeri tétel - tette hozzá az elemző.

[origo]/MTI