Orbán költségvetési tanácsot akar felállítani

Az új kormányzati ciklusban költségvetési tanácsot kell felállítani annak érdekében, hogy a kormány, illetve a parlament reális, betartható költségvetést alkosson - jelentette ki Orbán Viktor, a Fidesz elnöke kedden a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) kibővített elnökségi ülésén, Budapesten.

"A leendő kormány első lépésben tegye meg a szükséges lépéseket a költségvetési hiány emelkedésének megállítása érdekében, majd a hiány csökkentése érdekében" - mondta Orbán Viktor. A Fidesz elnöke hozzátette: ehhez minden felelőtlen pazarlást meg kell szüntetni, és a 2007. évi költségvetést másképpen kell elkészíteni, mint a korábbiakat.

"A gazdaság állam által befolyásolt része azért van nehéz helyzetben, mert a politika fittyet hányt a gazdaság néhány törvényszerűségére" - fogalmazott Orbán Viktor, megjegyezve, hogy a politika, amikor a költségvetést elkészítette és beterjesztette a parlament elé, azt megvitatta majd kihirdette, a gazdasági szereplők már tudták, hogy a büdzsé számai nem felelnek meg a valóságnak.

"Ezek szándékosan elkalkulált költségvetések, ahol a valóságos számok helyett, valótlan számokat írtak be, meghamisították a gazdasági realitásokat, így meghamisították a költségvetést, (...) az eredmény, hogy futunk a pénzünk után" - rögzítette a Fidesz elnöke.

Orbán Viktor szerint ezt a gyakorlatot nem lehet folytatni, ezért fel kell állítani egy, néhány személyből álló költségvetési tanácsot. A létrehozandó költségvetési tanács - amelyben helyet kapna az Állami Számvevőszék elnöke is - különleges jogokkal lenne felruházva, első körben visszaküldhetné a nem reális törvényjavaslatot a kormánynak, második körben pedig a parlamentnek, mielőtt az a köztársasági elnök elé kerülne aláírásra.

A javaslatot Orbán Viktor kiegészítette azzal is, hogy ha egy biztos lábakon álló, elfogadott költségvetést túllép a kormány, akkor a miniszterelnök, illetve a miniszterek fizetését meg kell vonni, függően a hiány túllépésének mértékétől. "Európában erre van példa" - jelezte.

A leendő kormány második lépése a munkaközpontú növekedési pálya kialakítása lesz, a harmadik lépés a közszolgáltatásban kialakítandó, világos és tiszta finanszírozási rendszer - tette hozzá a politikus.

Az euró 2010-es bevezetését említette negyedik lépésként Orbán Viktor, hozzáfűzve, hogy erről komoly vita zajlott a Fideszen belül, de Matolcsy György volt gazdasági miniszter érvelését fogadták el, aki szerint versenyhátrányba kerülünk, ha a régióban bevezetik az EU közös valutáját, nálunk viszont nem.

Szeptemberi beterjesztéssel új közbeszerzési törvényt ígért a Fidesz elnöke, "amelynek eredményeképpen a magyar gazdaság lehetőségeit nem a külföldiek viszik el 70-80 százalékban, hanem elsősorban a magyar vállalkozások, körülbelül olyan arányban, mint ahogy a kellő nemzeti öntudattal és érdekvédelemmel rendelkező, Hegyeshalomtól nyugatra fekvő országok megteszik".

Az új kormány haladéktalanul kezdje meg a körbetartozások felszámolását, amelynek keretében az állam 30 napos határidő helyett, teljesítéskor azonnal fizessen megrendelőinek - hangsúlyozta Orbán Viktor.

Beszédében a Fidesz elnöke megismételte, hogy a társadalombiztosítási járulékot 29 százalékról 19 százalékra kívánja csökkenteni az általa vezetett kormány.

Az MKIK, mint köztestület a dinamikus gazdasági fejlődésben, egyensúlyhoz közelítő államháztartásban érdekelt - mondta a fórum bevezetőjében Parragh László. Az MKIK elnöke takarékosabb és hatékonyabb államot szorgalmazott, a vállalkozások számára legfontosabb intézkedések között pedig az euró mielőbbi bevezetését, az iparűzési adó eltörlését, az élőmunkát terhelő adók csökkentését, illetve a felső áfakulcs mérséklését.

A kis- és közepes vállalatok helyzetének javítása, valamint a Széchenyi-kártya további kiterjesztése szerepel még a kamara kívánságlistáján - tolmácsolta Parragh László. A kamarai elnök ismét megfogalmazta, hogy vissza kell állítani a vállalkozások teljes körű regisztrációját, azaz a kötelező kamarai tagságot, de "az ne terhelje a vállalkozásokat".

Parragh László szerint a felsorolt feladatokat csak akkor lehet megoldani, ha a kétharmados törvényeket módosítja a parlament, amelyhez társadalmi konszenzusra van szükség.