Heves vita a tőzsdéről konkrétumok nélkül

Nagyon keveset lehetett megtudni a négy nagy párt tőzsdei elképzeléseiről az MSZP, a Fidesz, az SZDSZ, és az MDF négy meghatározó gazdaságpolitikusának kedd esti vitáján a Budapesti Értéktőzsdén. Bár egyetértés volt abban, hogy a tőzsde fontos, arra azonban nem lehetett egyértelmű választ kapni, hogy pontosan mit tennének annak érdekében, hogy többen tőzsdézzenek Magyarországon, illetve több cég lépjen be a részvénypiacra.

A vitában résztvevő négy politikus csupán az első kérdésre adta ugyanazt a választ, amely azt firtatta rendelkeznek e részvénybefektetéssel. Ebben ugyanis nem különbözött egymástól Veres János (MSZP) pénzügyminiszter, Varga Mihály (Fidesz), Kóka János (SZDSZ) gazdasági miniszter, és Katona Kálmán (MDF), mivel egyaránt rendelkeznek részvénybefektetéssel, viszont egyikük sem tartja magát aktiv tőzsdésnek.

Természetesen a tőzsde elmúlt jó néhány évének értékelésénél mindenki a saját szemszögéből tartotta meg értékelését. Veres János, és Kóka János, arra helyezte a hangsúlyt, hogy az elmúlt négy évben hála a kormány jó gazdaságpolitikájának megháromszorozódott a tőzsdeindex értéke. Szemben viszont a Fidesz kormányzása idején tapasztalható stagnálással. Katona Kálmán szerint viszont az elmúlt évek jó teljesítményében nagy szerepe volt az uniós csatlakozásnak is. Varga Mihály ugyanakkor arra emlékeztetett, hogy a tőzsde görbéje nagyon hasonlít az államadósság alakulásához is, ami a mostani kormány idején ugrott meg. Az egy órás vita nagy részét egyébként egyértelműen kampányolásra használták fel az érintettek, sőt sokszor egymás szavába vágva emelt hangon keveredtek vitába egymással. Cikkünkben azonban inkább csak a komolyabb elképzelésekkel foglalkoznánk, amikben egyébkénb sok újat nem találni.

Ilyen volt például az árfolyam nyereség adó kérdése. Katona Kálmán, és Varga Mihály egyértelműen azon a véleményen volt, hogy 2007-től nem szabadna ismét bevezetni (korábban a Fidesz kormány hozta be ezt az adót) ezt az adónemet. Veres János viszont azon a véleményen volt, hogy a tőzsdével kötött megállapodásuk révén sikerült egy olyan tőzsdeélénkítő csomagot elfogadni, ami méltányos árfolyamnyereség bevezetését eredményezi. A csomag részeként viszont pénzzel támogatják a cégek tőzsdére jutását, és bevezetik a nyugdíj-előtakarékossági számla lehetőségét is.

Varga Mihály szerint ezzel a csomaggal a tőzsde nagyon rossz üzletet kötött 100 millió forintért ugyanis (ennyit kapnak összesen a cégek tőzsdére jutási támogatásként egy év alatt) megkapták a befektetők az árfolyamnyereség adót. Varga Mihály szerint egyébként a tőzsde fejlesztéséhez elengedhetetlen az államháztartás rendbetétele.

Kóka János meglátása szerint olyan makró, és államháztartási helyzetet kell teremteni, ami segíti a cégek tevékenységét. Emellett fontos, a privatizáció folytatása is, mivel a magántulajdonos minden esetben gondosabb gazda mint az állam.

A privatizációt tekintve egyébként az MDF azon az állásponton van, hogy a jó állapotban lévő cégek 10 százalékét első körben tőzsdére lehetne vinni, később pedig cégtől függően 25 vagy akár 50 százalékos is eladhatnak. Ezek között említette Katona Kálmán, a Magyar Villamos Műveket, a Szerencsejáték Rt.-t. Varga Mihály e témában már homályosabban fogalmazott, nem zárta ki ugyanis kisebb cégek esetében a magánosítást kikötve azonban a stratégiai cégek megtartását. Veres János is azt mondta, hogy a fontos cégeket meg kell tartani, példaként a Paksi Atomerőművet említve.