Nem lesz hétfőn jegybanki kamatemelés

A forint ingadozásai ellenére sem emeli kamatait hétfőn a Magyar Nemzeti Bank - mondták egyöntetűen a Reuters márciusi felmérésében válaszoló elemzők.

A felmérés szerint a befektetők elbizonytalanodása ugyanakkor fenntartja egy újabb forintgyengülés és egy ezt követő kamatemelés kockázatát. Különösen, ha a világpiacokon ismét csökken az érdeklődés a rizikós devizák iránt olyan időszakban, mielőtt még az új magyar kormány hihető programot vázolna fel a nyugtalanító költségvetési hiány lefaragására.

Az elemzők szerint kétszer váltott hangulatot a magyar piac ezen a héten. A hét elején a forint az euróval ellen két éve tapasztalt leggyengébb szintjén, 266,50 környékén állt a forint, felélesztve a hónapok óta alvó várakozást, hogy az MNB kamatai megemelésével igyekszik majd stabilizálni a forintot. Később azonban a világpiacon alábbhagytak a félelmek a tekintetben, hogy a világ nagy jegybankjai tovább emelik kamataikat.

A tőkekiáramlás az emelkedő piacokról megfordult, és a forint csütörtökön a 260-as szinten stabilizálódott.

Az elemzők szerint mindez azt eredményezte, amit néhány nappal ezelőtt még senki sem gondolt: a várakozások szerint az MNB hétfőn nem kamatot emel. A havi felmérés 18 elemzője és egy másik Reuters felmérés 16 hazai devizakereskedő résztvevője egyöntetűen azt jósolja, hogy 6 százalék marad az alapkamat. Ezzel március már az ötödik hónap, amikor az elemzők és a dílerek egyhangúan változatlan kamatot valószínűsítenek a soron következő MNB ülésre.

Az emelkedő piaci devizák nyugtalansága és a forint hullámzása mégsem múlt el nyomtalanul, és a szakemberek egyöntetű várakozása egészen más kilátásokat mutat, mint akár egy hónappal ezelőtt - áll a közleményben.

Míg elmúlt hónapokban többségben voltak azok az elemzők, akik szerint az MNB következő kamatlépése egy újabb csökkentés lesz, a márciusi eredmények már azt mutatják, hogy erre az évre nem várnak kamatmérséklést. Az a néhány elemző, akik még mindig kamatcsökkenésre számít, hátrébb tolta ennek a valószínűsített időpontját, és többségbe kerültek azok, akik szerint a következő lépés inkább egy kamatemelés lehet.

A változás fő oka az, hogy az elmúlt hét piaci eseményei felerősítették a félelmet, miszerint a következő hónapokban újabb eladási hullámok sújthatják az emelkedő piaci devizákat. Egy ilyen helyzetben pedig a forint az elemzők és a devizakereskedők szerint különösen sebezhető lenne, hiszen a magyar egyensúlyi mutatók rosszabbak, mint a legtöbb számottevő pénzügyi piaccal rendelkező emelkedő gazdaság mutatói.

Elemzők és devizakereskedők szerint a forint nem gyngül tovább a következő napokban

Az elemzés kimutatta: a devizakereskedők konszenzusa szerint a jövő héten a forint nem gyengül tovább, s az euróval 260 és 265 forint között kereskednek majd. Igaz, a dílerek szerint a törékeny világpiaci hangulat jelentősen megnehezíti a jóslást.

Az elemzők szerint a piacok hétfőn arra figyelnek, keményít-e hangnemén az MNB, megpendítve a kamatemelés lehetőségét, vagy nem tulajdonit jelentőséget a piaci ingadozásoknak és továbbra is az inflációs kilátásokra helyezi a hangsúlyt.

Az elemzői konszenzus a forintgyengülés ellenére továbbra is tarthatónak véli 2007-re az MNB és a kormány három százalékos inflációs célját, és azt jósolja, hogy márciusban tovább csökken az éves infláció, a vártnál magasabb februári 2,5 százalékról 2,2 százalékra.

Egy bizonytalanabbá vált befektetői kockázattűrés közepette azonban az elemzők szerint fokozott figyelem irányul a költségvetés gyengeségeire. Különösen mert a választásokig minden bizonnyal már nem kerül sor költségvetési kiigazításra. Egy másik Reuters felmérés szerint a nagy pártok kampányígéreteiben arra sem látszik határozott szándék, hogy a választásokat követően gyors kiigazításra kerüljön sor.

"Tekintettel a fiskális konszolidáció nehézségeire, a kamatok emelése látszik valószínűbb verziónak, különösen mert a piacok további kamatemelésekre számítanak az Európai Központi Banktól és az amerikai Federal Reserve-től, ami csökkentené a magyar kamatelőnyt," idézte Leila Buttot, az Economist Intelligence Unit elemzőjét a Reuters.

Más elemzők szerint ugyanakkor a magyar hozamok gyors csökkenése sem kizárható, ha a választások után röviddel hihető költségvetési program születik és az emelkedő piacokon sem indul újabb tőkekivonási hullám.

Az új kormány terveinek ismerete nélkül az elemzői konszenzus erre az évre a GDP 7,7 százalékára teszi a nyugdíjreform költségeit is tartalmazó magyar költségvetési hiányt, ami jelentősen meghaladja a 6,1 százalékos előirányzatot.

A jövő évben a konszenzus szerint 6,5 százalékra csökkenhet a deficit, és ilyen paraméterek mellett 2013 körüli időpontra teszi a többségi vélemény az euró magyarországi bevezetését - közölte a Reuters.