Már 264 forintnál is drágább az euró

Hétfőn mintegy kétszázalékos forintgyengülés után 264 forint fölé emelkedett az euró árfolyama a bankközi devizapiacon. A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe viszont emelkedett a nap folyamán.

Hétfőn a múlt heti irányzatot folytatva ismét jelentős mértékben gyengült a forint a bankközi devizapiacon. Az euró árfolyama a pénteki 259,30/50 forintról, illetve a reggeli 258,10/20 forintról hétfőn délután öt óráig 264,10/264,15 forintra drágult, ami azt jelenti, hogy a nap folyamán 2,3 százalékkal, péntek délutánhoz képest pedig 1,8 százalékos forintgyengülést jelent. A forint délután öt órakor már csak 6,46 százalékra volt távol a plusz-mínusz 15 százalékos ingadozási sáv 282,36 forintos középértékétől., szemben a péntek délutáni 8,13 százalékos helyzetével.

Az euró árfolyama két éve nem volt ilyen magas. Az uniós valuta 2003. december elején néhány külföldi bank hivatalos kereskedési idő utáni eladásai miatt átmenetileg 275 közelébe emelkedett, majd 2004 januárjában az árfolyam 260-270 között mozgott. Ezt követően a jegybank beavatkozásainak köszönhetően az árfolyamingadozás csökkent és később erőteljes forinterősödés következett.

A kereskedők továbbra is elsősorban a feltörekvő piacokról átgyűrűző negatív hatásokkal magyarázzák a forint gyengülését, a régió valutái mintegy egy százalékkal, a brazil, valamint az izlandi valuta több mint 2 százalékkal gyengült a nap folyamán.

A piacon azt mondták, hogy a forint kurzusát most már szinte kizárólag külföldi befektetők mozgatják, a hazai exportőrök és a magyarországi bankok szinte minden valutájukat eladták csütörtökön-pénteken. Így többek szerint fölösleges attól félni, hogy a külföldiek újabb forintgyengítésre használják a szerdai magyarországi bankszünnapot. Ha a feltörekvő piacokon tovább romlik a helyzet, a forint a teljes magyar bankrendszer nyitva tartása mellett is 265 forintos szintre süllyedhet, akár még ezen a héten - vélik a piacon. Ilyen körülmények között mérsékelt hatású lehet a februári inflációs adat, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal kedden tesz közzé, illetve a svájci jegybank csütörtökre várható 25 bázispontos kamatemelése is.

A dollárral 220,00/10 forinton kereskedtek délután, két és fél forinttal erősebben a pénteki 218,50/60 forintnál.

Az államkötvények másodpiacán kevésbé mozogtak a hozamok, mint a devizapiacon az árfolyamok, igaz, hogy a hozamszintek már korábban nagyon magasra szöktek fel. A hároméves államkötvénnyel délután 7,20/15 százalékon, az ötévesre 7,24/18 százalékon, tízévesre 7,14/17 százalékon, a 15 évesre pedig 6,98/85 százalékon kereskedtek hétfő délután. Az Államadósság Kezelő Központ csütörtökön a 2011/B államkötvényből 45 milliárd forintnyit, a 2016/C államkötvényből pedig 35 milliárd forintnyit ajánlott fel értékesítésre. Valószínű, hogy lesz elegendő kereslet, de a hozamok magasan maradnak.

A nyitást követő emelkedés után először csökkent a Budapesti Értéktőzsde hivatalos indexe. A BUX délutánra ismét emelkedett, és végül 1,2 százalékos növekedéssel 22 251,09 ponton fejezte be a napot. A Mol és az MTelekom árfolyamának csökkenése ellenében a Richter és az OTP Bank részvényeinek drágulása volt a meghatározó. A bankrészvény 2,8 százalékkal emelkedve 7675 forinton zárt, míg a gyógyszergyártó papírja 3,7 százalékkal 41 990 forintra ugrott. Az olajtársaság részvénye 0,8 százalékkal 20 440 forintra, a távközlési cégé 0,5 százalékkal 975 forintra süllyedt. Az Egis negyed százalékkal 28 580 forintra erősödött.