Gazdasági csapdában az ország

Magyarország "makropénzügyi csapdahelyzetbe" került -állítja Rácz Margit, a Világgazdasági Kutatóintézet kutatási igazgatója. Szerinte mielőbb fájdalmas államháztartási reformokra van szükség a folyó fizetési mérleg és az államháztartás deficitjének mérséklése érdekében.

Rácz Margit a "Gazdasági és politikai kilátások a választások évében" című csütörtöki budapesti konferencián elmondta: a régió többi országával, azaz a visegrádi négyekkel összevetve, az államháztartási deficit és a folyó fizetési mérleg tekintetében, ezek az uniós Magyarországnál közelebb kerültek az euró bevezetéséhez.

A kutatási igazgató felhívta a figyelmet arra, hogy a választások után, a várhatóan májusban megalakuló új kormánynak tisztáznia kell, hogyan viszonyul a euró bevezetésének még mindig "érvényes", meghirdetett 2010-es dátumához.

"Kevesebb annak a kockázata, ha bevalljuk, hogy nem tartható fenn ez a céldátum, mint az, ha ugyan nem változtatunk rajta, de nem tudjuk majd betartani" - hangoztatta az igazgató.

Véleménye szerint az államháztartási reform időigénye jelentős, ezt is be kell számítani ahhoz, hogyan lehet majd az ország helyzetét javítani, hitelességét visszaállítani.

"Súlyos kételyeim vannak a tekintetben, hogy az államháztartási hiány a bruttó hazai termékhez mérten 4,7 százalék lesz az idén az uniós elszámolás alapján" - mondta az igazgató.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az új kormánynak olyan konszenzusos reformot kell bemutatnia és megvalósítania, amely egyidejűleg szolgálja a dinamikus gazdasági növekedést, a pénzügyi stabilitást, az életszínvonal emelkedését, valamint azt, hogy Magyarország továbbra is vonzó befektetési terület legyen a külföldi befektetők számára.

"A jelenlegi folyamatok mentén 2010-ben nem tartható az, hogy az euró felváltsa a forintot, ez már 2006-ban eldől" - emelte ki Rácz Margit, aki szerint e tekintetben meghatározó lesz, hogy az ország tartani tudja-e a meghirdetett 4,7 százalékos államháztartási deficitet.

Az igazgató szerint ahhoz, hogy az Európai Uniónak szeptemberig új és hiteles konvergencia programot mutasson be a választások utáni kormány, nagyon kevés az idő. "Ennek ellenére a piacok kivárnak, a forint árfolyamát nem törték le és nem borult fel az államháztartás finanszírozása sem" - húzta alá Rácz Margit.

Csorba Zoltán, a Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) tagja aláhúzta: az üzleti körök azt várják a választások utáni új kormánytól, hogy következetes gazdaságpolitikát valósítson meg és mielőbb vezesse be az eurót az országban.

"Ha esetleg a velünk versengő szomszédos uniós tagállamokban előbb vezetnék be az európai közös valutát, akkor Magyarország komoly versenyhátrányba kerülne, sőt Magyarország gazdasági értelemben az európai perifériára szorulna" - figyelmeztetett Csorba Zoltán. Véleménye szerint "nem szabad azt megengedni, hogy az országban a szomszéd államoknál lényegesen később vezessük be az eurót, mert akkor túl nagyok lesznek a külföldi cégek hozamelvárásai, a forint befektetések kockázata jelentősen megnő."

Ezért úgy vélte: az átfogó államháztartási reformokat minél előbb be kell vezetni, ezeket a reformokat akkor is meg kellene valósítani, ha az ország nem lépne be az euróövezetbe.