Hat százalék marad a jegybanki alapkamat

A jegybanki alapkamat 6 százalékon tartása mellett határozott hétfőn a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. A testület szerint az inflációs cél tarthatató, az áfacsökkentés azonban jelentősen megnehezíti a helyzet értékelését. A döntést követően az is kiderült, hogy a jegybank szakmai alapon korlátozná az Országgyűlést. 

Járai Zsigmond ugyan idén 1,1 százlék inflációra számít, megjósolhatatlannak tartja az áfa-csökkentés hatását

Járai Zsigmond, az MNB elnöke, kamatdöntést követően hangsúlyozta, hogy az országgyűlési választások nem befolyásolják a jegybank pénzpolitikáját. Az elnök felhívta a figyelmet arra, hogy számos tényező a kockázatok növekedését mutatja mind a világgazdaságban, mind a hazai gazdaságot illetően, más tényezők alapján hozott elemzői ítéletek viszont a kockázatok mérséklődését vetítik előre.

Idén az inflációs folyamatok ugyan továbbra is nagyon kedvezően alakulnak, de a bizonytalan helyzet miatt a jegybanki tartalékok magasan tartására törekszik a jeggybank. Ez év végén akár 16-17 milliárd euró sem lenne túl magas jegybanki tartalékszint a mostani bizonytalan makrogazdasági és világgazdasági helyzet miatt.

Az MNB elnöke elmondta: éves átlagban 1,1 százalékos pénzromlással számolnak 2006-ra, és várhatóan a legalacsonyabb egy évre visszatekintő inflációs prognózis 0,8 százalék lesz. Az elmúlt évekhez viszonyítva 2006 mégis az egyik legbizonytalanabb esztendő lesz. A januári áfa-csökkentések tartós hatása egyelőre nem jósolható meg. Az is a bizonytalanságot erősíti, hogy 2006 választási év lesz, így a választások után az új kormány, nem tudni, hogy mikor és milyen erőteljesen indítja el a már oly régóta ígért államháztartási kiigazítást, amelyet a közgazdász körök jobbról és balról is sürgetőnek tartanak.

A jegybank elnöke szakmai alapon korlátozná az Országgyűlés jogkörét

Kérdésekre válaszolva elmondta: az egyes pártok választási ígéretei alapján nem végeztek számításokat a jegybankban arról, hogy azok milyen költségvetési hatással járnak. Csak a már elfogadott törvények államháztartási hatásait tekintik át az MNB-nél.

Egyúttal Járai Zsigmond jelezte: az MNB szerint kétharmados törvényt kellene alkotni arról, hogy az államháztartás milyen mozgástérben tevékenykedhet, mivel a jegybank úgy gondolja, az államháztartási reformokat ez is segíthetné. A jegybank szerint el lehetne fogadtatni egy olyan törvényt is, amely kimondja, hogy nem lehet jóváhagyni olyan költségvetési törvényt, amelyet például az Állami Számvevőszék bevételi oldalról nem tart meglapozottnak.

Az MNB elnöke végezetül beszámolt arról, hogy az MNB mint a fizetési mérleg statisztikájának összeállításáért felelős nemzeti intézmény, a közeljövőben új adatgyűjtési rendszerre áll át. Ennek lényege az, hogy az európai gyakorlathoz igazodva a fizetési mérleg összeállításához kapcsolódó adatokat a jövőben közvetlenül a vállalatoktól szerzik majd be. Növekszik majd az az értékhatár is, amely az euróban történő fizetéseknél a kötelező adatszolgáltatást írja elő. Korábban a jelentési értékhatár 12 500 euró volt, amely várhatóan 50 ezer euróra emelkedik a közeljövőben.