A büdzsé csak fél évre szól elemzők szerint

Vágólapra másolva!
Az euró 2010-es céldátumának teljesítéséhez, szakértők szerint az államháztartás kiigazítására lenne szükség már a választások után. Bár a pótköltségvetés intézménye létezik, a koalíció megkerülhetővé tette; így elegendő lenne a konszolidációhoz a költségvetési törvény módosítása.
Vágólapra másolva!

Vajon hozzányúl-e a jövő tavaszi választások után a következő kormány a 2006 évi költségvetéshez - ez lett az elemzők-szakértők, politikusok nagy kérdése az elmúlt hetekben. Míg előbbiek szerint a jövő évi büdzsé csak fél évre szól, a kormányoldal hivatalos verziója cáfolja a szakértői vélekedéseket - írja a Világgazdaság.

A szocialisták szerint, ha komolyan gondolják az államháztartás elemeinek beígért reformját, az költségvetési módosításokat is jelent, de hogy győzelmük esetén, ez alatt még a következő évet értik-e, vagy csak a 2007-es költségvetésre gondolnak, nem derül ki. A Fidesz képviselői úgy nyilatkoznak, hogy meg kell várni a jövő év első negyedének folyamatait, illetve meg kell ismerni a büdzsé valódi helyzetét, s csak azt követően lehet dönteni.

Bár jelenleg is létezik a pótköltségvetés, mint műfaj, ezzel az eszközzel a Horn-kormány élt utoljára. Békesi László pénzügyminiszter terjesztette elő 1994-ben a kormány működésének alig több, mint hatvan napja után a korrekciós csomagot. A pótköltségvetés arra alkalmas, hogy a központi büdzsében megközelítsük az eredetileg tervezett 330 milliárd forintos hiányt - mondta. Ekkor módosították az államháztartási törvényt is, miszerint 1994. október 31-ig kell benyújtani a "rendes" költségvetést.

A stabilizáció volt a kulcsszava az 1995-ös költségvetésnek, amelyet április végén már követett az új pénzügyminiszter, Bokros Lajos-féle, valódi stabilizációs csomag, s az azzal együtt tárgyaltatott, a csomag hatásait átvezető pótköltségvetés. A Bokros-csomag elfogadtatásának egyik indoka éppen az "elszállni látszó" államháztartási hiány megfékezése volt, a másik pedig a túlzottan magas államadósság.

Az 1998-ban Orbán Viktor által vezetett Fidesz-FKGP koalíció nem nyúlt a költségvetéshez. Mint ismert, a polgári kormány a választások évében már nem is alkotott büdzsét, hiszen azt megelőzően két évre fogadtatott el költségvetési törvényt a parlamenttel.

A 2001-2002 évi költségvetést viszont már módosította a Medgyessy Péter vezette MSZP-SZDSZ koalíció, hogy beváltsa a száznapos programban tett ígéreteit. A júniusban a parlament elé terjesztett javaslat formája vitát váltott ki: az ellenzék pótköltségvetésnek titulálta volna, a kormányoldal szerint azonban "annak törvényi feltételei nem álltak fenn", így marad a költségvetés módosítása, mint formula. Bár a kormányoldal meglépte, többek között a közalkalmazotti béremelést, a nyugdíjemelést úgy, hogy elismerte, nehéz helyzetben van a büdzsé és a gazdaság, ám pótköltségvetést mégsem készített.

A jelenlegi szabályok értelmében gyakorlatilag soha nem kell pótköltségvetést az Országgyűlés elé beterjeszteni, bármennyivel tér is el a deficit a tervezettől év közben. Múlt év végéig még az államháztartási törvény azon passzusa volt érvényben, amely szerint akkor kellett pótköltségvetést készítenie a kormánynak, ha a hiány túllépése meghaladta a helyi önkormányzatok nélküli főösszeg 5 százalékát.

Az idei költségvetési törvényben azonban azzal egészítették ki ezt a paragrafust, hogy 2,5 százalékos deficiteltérés esetén, egy költségvetési törvénymódosítást kell a parlamenthez benyújtani. Így 2,5 százalékos hiánytúllépés esetén új költségvetési törvény születne, az ebben a jogszabályban szereplő passzívum ismételt 2,5 százalékos átlépését újabb büdzsétörvény követné, vagyis a pótköltségvetés intézményét ezzel lényegében kiküszöbölte a jelenlegi kormánykoalíció.

Szakértők ugyanakkor azt hangoztatják egyöntetűen, hogy a 2010-es euró bevezetéséhez elengedhetetlen az államháztartási kiigazítás. A büdzsé hiánya, az euró bevezetése szempontjából mérvadó kimutatás, az eredményszemléletű módszertan alapján, a ciklusban, az ígéretekkel szemben magas szinten ragadt be, jövőre pedig a 2005-ös, már megemelt 7,4 százalékos GDP-arányos tervnél is nagyobb, 8-9 százalék körüli lehet. A közös pénz átvételéhez, így két év alatt kellene összesen 1300-1500 milliárd forinttal lefaragni a deficitet, s ez az utóbbi évek tapasztalatai alapján távoli álomnak tűnik. Így gazdaságkutatók szerint a már elfogadott jövő évi büdzsé átszabására lenne szükség a választások után, ez a költségvetési törvény módosításával technikailag megoldható.

A Budapest Airport Rt. értékesítéséből származó bevétel döntő részét az államadósság csökkentésére fordítja a kabinet - mondta Katona Tamás sajtótájékoztatón. A Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkára kifejtette: a 464 milliárdos ellenértékből 178 milliárdot a Nemzeti Autópálya Zrt. hitelátvállalására fordítanak, 2,5 milliárd egyéb hitelátvállalásra menne, 32,4 milliárd forint értékben vásároltak vissza államkötvényeket, 192,1 milliárdot pedig korábban felvett, jenben kibocsátott hitelek visszafizetésére szánnak. Az 1023 milliárdra "belőtt" pénzforgalmi hiánycél és a 7,4 százalékos GDP-arányos, eredményszemléletű deficitterv teljesülni fog - tette hozzá.