Kína lett a hatodik legnagyobb gazdaság

Kína maga mögé utasította Olaszországot, és hatodik helyre lépett a világ legfejlettebb gazdaságainak listáján. Az első teljeskörű gazdasági cenzus eredménye szerint lehet, hogy Kína előrébb lép a listán. Ugyanakkor kiderült: a kínai gazdaság növekedése "egyészségesebb" szerkezetű, mint eddig gondolták, ezért fejlődése hosszabb távon is folyamatos lehet.

Kína gazdaság egyhatoddal nagyobb volt tavaly az eddig becsültnél, közölték a kínai staitsztikai hivatalban kedden, az első teljeskörű, nemzetközi módszerekkel készült gazdasági cenzus eredményeképp. Ezzel Kína a hatodik helyre került a világranglistán az eddigi hetedikről, maga mögé szorítva Olaszországot. Az első az Egyesült Államok, után a sorrend most: Japán, Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, Kína és Olaszország.

A cenzussal kapcsolatos korábbi, elemzői előrejelzések egyötödös többletet jósoltak, amellyel Kína a negyedik helyre került volna a világranglistán. Jelenlegi árfolyamon számolva elemzők továbbra is úgy vélik, hogy a felértékelt adathoz képest az idei növekedéssel Kína mégiscsak a negyedik helyre kerül.

Kína hazai összterméke tavaly 15,99 billió jüan (1,93 billió dollár) volt a kedden kiadott új becslés szerint, 16,8 százalékkal nagyobb az eddig becsült 13,65 billiónál. A javítás 93 százaléka a szolgáltatások felértékeléséből adódott, a többi a kisvállalatok hozzájárulásának átértékeléséből.

Elemzők véleménye szerint a felértékelt adatból az derül ki, hogy a termelő-beruházások hozzájárulása a kínai GDP-hez nem haladhatja meg a 40 százalékot, a szolgáltatásoké pedig 40,7 százalékos a korábban becsült 31,9 százalék helyett, ami azt jelenti, hogy hosszabb távon is inflációmentesen fenntartható, vagyis a kínai GDP-növekedés "egészségesebb" szerkezetű a korábban véltnél, és nem pedig túlhevült.

Ugyancsak elemzők szerint a kínai gazdasági kormányzat az új adatok fényében lazábban kezelheti a jüan felértékelődését, ami jót tenne az ország nemzetközi gazdasági kapcsolatainak. A statisztikai hivatalban azonban siettek közölni, hogy nem változtatnak az árfolyampolitikán, miután júliusban 2,1 százalékkal felértékelték a jüant, és megszüntették a dollárhoz kötését.

A kínai kormány gazdaságelemző intézete, az Állami Információs Központ novemberi, utolsó előrejelzése szerint jövőre továbbra is erős gazdasági növekedés és mérsékelt infláció várható, együtt a jüan fokozatos felértékelődésével. Ehhez november végén hozzátették, hogy a tavalyi 15 százalékos és az idei 4 százalékos növekedés után jövőre várhatóan 6 százalékkal nő a gazdaság kőolajszükséglete.

Az előrejelzés szerint jövőre 8,3-9,3 százalék között várható a GDP-növekedés üteme, a külpiacok helyzetétől függően, az idénre várt 9,4 százalékos többlet után, az infláció pedig 1,5-3,2 százalék között várható. Idén az első tíz hónapban 1,9 százalékos volt az átlagos fogyasztóiár-emelkedés a tavalyi első tízhavihoz képest.

A növekedést jövőre is főleg a külkereskedelem táplálja még, a kereskedelmi többlet idei, 35 százalékos hozzájárulása után. A többlet, az export és az import 20-20 százalékos növekedése közben, jövőre várhatóan 117 milliárd dollárra nő az idénre várt 100 milliárdról.

Kína gazdasági növekedése 8,7 százalékra lassul a jövő év első felében, a kínai központi bank gazdaságkutató csoportjának legutóbbi becslése szerint. Az idei egész évre 9,2 százalékra számítanak. Idén a harmadik negyedévben a GDP 9,1 százalékkal nőtt, a negyedik negyedben 8,9 százalékot várnak bankban, a jövő év első negyedében 8,8 százalékkal, a második negyedévben 8,6 százalékkal lesz nagyobb a GDP, mint egy évvel korábban.