Gyors cégeljárás, átlátható cégműködés 2006-tól

Az év végi parlamenti hajrában a képviselők elfogadták az új társasági és cégtörvényt, amely egyszerűsíti és gyorsítja a cégeljárást, csökkenti a társaságok adminisztrációs terheit, emellett növeli a tulajdonosok cégen belüli döntési autonómiáját. A módosítások fél év türelmi idővel, 2006. július elsején lépnek hatályba.

A törvényjavaslatok parlamenti előterjesztését hosszas előkészítő munka előzte meg, az igazságügyminiszter mellett működő, jogi szakemberekből álló Kodifikációs Bizottság tervezete két éve formálódik, és szakmai-társadalmi viták után, 2005. novemberében nyújtotta be a szaktárca a parlamentbe. A cégtörvény és a társasági törvény módosításáról, valamint a csődtörvény elsősorban hitelezővédelmi garanciáról együtt döntöttek a képviselők.

Az egyszerűsített cégeljárásban azok a gazdasági társaságok (elsősorban a közkereseti és betéti társaságok, de korlátolt felelősségű társaságok is), amelyek a cégtörvény mellékletében szereplő szerződésmintákat használva kérik majd a cégbejegyzést, rövidebb elintézési határidővel számolhatnak: legfeljebb 8 munkanap alatt bejegyezik így a cégeket. Olcsóbb is lehet ez az eljárás, mert továbbra is kötelező ugyan az ügyvédi ellenjegyzés, azonban a jogi közreműködés elsősorban annak ellenőrzésére szorítkozik, hogy a valóságnak megfelelő adatokat tüntessenek fel a felek a szerződésben. Azok a társaságok, amelyek nem egyszerűsített eljárás keretében kérik bejegyzésüket, 15 munkanap alatt lesznek bejegyezhetők, s ugyanez a határidő vonatkozik a változásbejegyzésre is.

A cégnév meghatározása alapvető fontosságú, hiszen a társaságok megkülönböztetésének elsődleges eszköze. Az új szabályok alapján a cég (leendő cég) jogi képviselője legfeljebb 60 napos időszakra előzetes cégnév-foglalással élhet, azzal, hogy ha ennyi idő alatt a cégbejegyzési (névváltoztatási) kérelmet nem nyújtják be, a névfoglalás megszűnik. Ezzel a megoldással a társasági szerződés aláírásakor vagy az alakuló közgyűlés megtartásakor a tagok és a jogi képviselő is biztos lehet abban, hogy a lefoglalt cégnévvel a cég bejegyezhető. Ugyanez a szabály érvényesül akkor is, ha a már működő cég kíván nevet változtatni.

Amennyiben az alakuló cég él a névfoglalás lehetőségével, társasági szerződését a cégtörvény mellékletében szereplő minta kitöltésével készíti el és cégbejegyzési kérelmét elektronikus úton nyújtja be, a kérelem beérkezését követő 2. munkanapon bejegyzik a cégnyilvántartásba.

Folyamatosan bővülnek az elektronikus cégeljárás lehetőségei, 2006. július 1-jétől már minden gazdasági társaság kérheti elektronikusan a bejegyzését (jelenleg csak az rt-k és kft-k élhetnek ezzel a lehetőséggel). Emellett 2007. január 1-jétől a kft-k és az rt-k 10 évre visszamenőleg lekérdezhetik elektronikusan azokat az információkat is, amelyeket annak idején papíron nyújtottak be a cégbíróságra.

A cégeljárás egyszerűsödésével a cégbírák munkaterhe is csökken, így nagyobb hangsúlyt lehet fektetni a törvényességi felügyeletre. Ennek keretében például a törvényes működés helyreállítása érdekében a bíróság a cég működésének felfüggesztésével egyidejűleg felügyelőbiztost is kirendelhet a társasághoz. A felügyelőbiztos hozzájárulása nélkül jelentősebb pénzügyi tranzakciót nem végezhet majd a vállalkozás, így megakadályozható a cégvagyon jogellenes kimentése.

Ezentúl nem a csődtörvény, hanem a cégtörvény fogja szabályozni a végelszámolási és a vagyonrendezési eljárás előírásait is.