Csúcsot dönthet a privatizációs bevétel

Magyarországon a rendszerváltástól kezdve 2005 nyaráig összesen 2401,2 milliárd forintot ért el a privatizációból származó bevétel. A legjobb év 1995-volt: akkor 481,04 milliárd forint került a kincstárba. Az idei év azonban ezt könnyen megközelítheti, hiszen csak a küszöbön álló Budapest Airport értékesítésből újabb 400 milliárd forintos bevétel várható.

Csütörtökön hirdet eredményt a Budapest Airport privatizációs pályázatában az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. Az üzlettől kezdettől fogva rekordbevételeket remélt a kormányzat. A kiszivárogtatott információk szerint akár 400 milliárd forint fölötti összeget is kifizetnének az ajánlattevők Ferihegy részvényeinek 75 mínusz egy százalékáért.

A 2005-ös év privatizációs bevételek tekintetében mindenképpen a legjobbak közé kerül. Magyarországon a rendszerváltástól kezdve 2005 nyaráig összesen 2401,2 milliárd forintot ért el a privatizációból származó bevétel. Az összeg mintegy 50 százaléka külföldi befektetőktől származik. A legjobb év 1995-volt: az energiaszektor privatizációja után összesen 481,04 milliárd forint került a kincstárba. Lássuk az utóbbi évek legnagyobb privatizációs dobásait és fiaskóit!

Postabank

A 2003-as év minden bizonnyal legnagyobb volumenű privatizációs ügylete a Postabank eladása volt. A Princz-korszak után meglehetősen viharvert és állami pénzekből életben tartott bankra az osztrák Erste, a szintén ausztriai Creditanstallt, valamint a Budapest Bank nyújtott be pályázatot. A körülbelül 20 milliárd forint össznévértékű részvényhez 101,299 milliárd forintért jutott hozzá az Erste Bank der Österreichischen Sparkassen. Abban az évben összesen 160,28 milliárd forint volt a privatizációs bevétel.

Dunaferr

Még 2003-ban hirdették meg, de már 2004-ben értékesítették a Dunaferr Dunai Vasmű Rt-t. A vasműre az ukrán Donbass konzorciuma, a cseh Nova Hut, és az orosz Severstal pályázott. Az ÁPV Rt. a Donbass konzorciumot hirdette ki győztesnek. A Dunaferr eladásában nem csak a vételárat kellett kifizetni: a győztes a cég 17,3 milliárd forintos tőkésítését vállalta, 72 milliárd forint értékű beruházásra, valamint 1,3 milliárdos kistérségi fejlesztésre tett ígéretet. A legkisebb tétel a Dunaferr tényleges vételára: 444 millió forint volt.

A Tokaj Kereskedőháztól nem sikerült megválni

Agrárcégek

Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. még 2004 tavaszán döntött tíz agrártársaság eladásáról. A listán szerepelt az Abaúj Charolais Rt., a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt., a Komáromi Mg. Rt, az Alcsiszigeti Mg. Rt., az Enyingi Agrár Rt., a Bácsalmási Agráripari Rt., a Szerencsi Mg. Rt., a Bólyi Mg. Rt., a Hód-Mezőgazda Rt. és a Tokaj Kereskedőház Rt.

A tíz agrártársaság értékesítéséből, az állami vagyonkezelő előzetes becslése szerint 15-20 milliárd forintnak kellett volna befolynia a kincstárba. A tíz agrárcég közül végül is hat társaság kelt el, amelynek értékesítéséből 12 milliárd forintos bevételhez jutott az ÁPV Rt. Nem kelt el a sok vihart kavart Tokaj Kereskedőház Rt., amelyet a Fidesz után a szocialisták is védelmükbe vettek.

Richter Gedeon Rt.

Az ÁPV Rt. 25 százalék plusz egy szavazatos részesedésétől vált meg a Richtertől 2004 őszén. Az állami részesedést részvényekre cserélhető kötvények formájában árusította ki az ÁPV Rt. A Richter eladása 2004 legsikeresebb privatizációja volt: 159 milliárd forintot hozott a kincstárnak.

Nemzeti Tankönykiadó

a Tankönyvkiadót a Láng vitte

Az ÁPV Rt. 2004 novemberében hozott döntést a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. pályázatáról. Az tankönyvkiadóra egy lengyel és két magyar cég adott be pályázatot. A Nemzeti Tankönyvkiadó végül a Láng Kiadó és Holding Rt-é lett, 3,21 milliárd forintért. A Láng tulajdonosa a Royalton Capital Investment, Közép-Európa egyik legnagyobb befektetési vállalata.

Antenna Hungária

Az Antenna Hungáriát az állam 1995-ben szakmai, 2000-ben pedig pénzügyi befektetőknek szerette volna értékesíteni. A műsorszóró vállalatot végül, több sikertelen kisérlet után, az idén adták többségi tulajdonba. A korábban eladott kisebbségi csomag mellett ugyanis, a megmaradt 75 százalék plusz 1 szavazati jogot biztosító részvénycsomagra, végül 2005. április 11-én írt ki nyilvános, kétfordulós pályázatot az ÁPV Rt. A vagyonkezelő 10 pályázó közül Svájc vezető távközlési szolgáltatójának ajánlatát fogadta el. A Swisscom 286 millió svájci frankot, azaz 46,75 milliárd forintot fizet az Antenna Hungária részvényeinek háromnegyedéért, ami jóval magasabb a 20 milliárd körüli várakozásnál.

Hollóháza

A Hollóházi Porcelán Rt. 75 százalékot kitevő, 672 millió forint névértékű részvénycsomagját tárgyalásos privatizációs eljárásban próbálta meg értékesíteni az ÁPV Rt. A társaság 2003-ban került a Magyar Fejlesztési Banktól az ÁPV Rt.-hez azzal a feltétellel, hogy a privatizációs szervezet 2005 végéig értékesíti a céget. Az rt.-re tavaly decemberben és idén április 25-én már írt ki pályázatot az ÁPV Rt., de mindkettő sikertelen volt. Az ajánlatok között most sem volt megfelelő, ezért az ÁPV Rt. reorganizációs terv kidolgozásával igyekszik megmenteni a porcelánmanufaktúrát.

Malév

A Malév Rt-t 2005. április 6-án hirdette meg eladásra az ÁPV Rt. Az orosz AirBridge egymilliárdot és a Malév-adósságok rendezését kínálta, azonban a privatizáció a politika kereszttüzébe került és végül az ÁPV Rt augusztus 26-án lefújta a tendert. A privatizációs szervezet szerint azonban még középtávon sem éri meg állami kézben hagyni a társaságot, hiszen a privatizációnak csak a felszámolás lehet az alternatívája.

Mi maradt?

A herendit nem adják

A kormány a privatizáció mielőbbi lezárására készül. Nézzük, hogy mi maradt az ÁPV Rt-nél. Tartós, száz százalékos állami tulajdonban van, a Magyar Posta, valamint a Tiszavíz Vízierőmű Rt., a Szerencsejáték Rt, és 19 erdőgazdaság. A Magyar Villamosművek Rt-ben, valamint a Tokaj Kereskedőházban 99 százalékos az állami tulajdon aránya.

A Hitelgarancia Rt-ben 50 százalék plusz egy szavazata van az államnak. A privatizáció után 25 százalék, plusz egy szavazata marad az államnak a Budapest Airportban, a Herendi Porcelánmanufaktúrában, a Nemzeti Tankönyvkiadóban, az Eximbankban, és a MEHIB Rt-ben.

Aranyrészvényt birtokol a Magyar Állam a MOL-ban, az OTP-ben, a Hungaropharmában, a Zsolnai Porcelángyárban, a KAGE Rt-ben, a PICK Szegedben, a Herz szalámigyárban és a CD Hungary Rt-ben.