Európa egyre kevesebbet költ K+F-re

Háborúra készülnek a britek

Vágólapra másolva!

Tavaly az EU hazai össztermékének (GDP) 1,9 százalékát költötte kutatás-fejlesztésre, az egy évvel korábbi 1,92 százalék után. Az Eurostat vizsgálata szerint hazánk 2004-ben GDP-je 0,89 százalékát költötte ilyen célra.

Vágólapra másolva!

Európa Eurostat GDP EU Bizottság kutatás-fejlesztés

A kutatás-fejlesztésre szánt összegek az Európai Unióban messze elmaradnak a fő versenytársakétól, és százalékos arányukat tekintve csökkenő irányzatot mutatnak.

Az Eurostat kedden közzétett vizsgálata szerint tavaly az EU hazai össztermékének (GDP) 1,9 százalékát költötte kutatás-fejlesztésre, az egy évvel korábbi 1,92 százalék után. Reálértéken a 2001-2004 időszakban az EU jelenlegi 25 tagországában az éves átlagos növekedés 1,3 százalék volt. Az Egyesült Államokban a 2001-2003 időszakban 0,1 százalékkal csökkent, Japánban 1,8 százalékkal nőtt a kutatás-fejlesztésre fordított összeg. Az Egyesült Államok 2003-ban saját GDP-je 2,59 százalékát, Japán 3,15 százalékát költötte kutatás-fejlesztésre. Kína csak 1,31 százalékot.

A vizsgálat szerint további probléma, hogy az EU-ban az üzleti szféra viszonylag csekély módon veszi ki részét a kutatás-fejlesztésből, miközben nagy a függőség a kormányfinanszírozástól. 2003-ban az EU-ban az üzleti élet 54 százalékkal részesedett, Japánban és az Egyesült Államokban ez az arány 63, illetve 75 százalék.

Az EU-n belül Málta költi arányaiban a legkevesebbet a kutatás-fejlesztésre, tavaly mindössze GDP-je 0,29 százalékát, míg Svédország a legtöbbet, a GDP 3,74 százalékát. Az alacsony arányúak között van még Ciprus (0,37 százalék), Lettország (0,42 százalék) és Szlovákia (0,53 százalék). Magyarország tavaly 0,89 százalékkal a 25 állam középmezőnyében szerepelt.

Az üzleti szféra részvétele a kutatás-fejlesztésben 2003-ban Luxemburgban volt a legnagyobb arányú, 80 százalékos, majd Finnország következik 70 és Németország 66 százalékkal. Litvániában, Máltán és Cipruson 20 százalék alatt volt az üzleti szféra részesedése a kutatás-fejlesztésben: sorrendben 16,7 százalék, 18,6 százalék és 19,8 százalék 2003-ban. Magyarországon ez az arány 30,7 százalék volt.