Egyre több a visszaélés a regisztrációs adóval

A regisztrációs adó mértéke szinte folyamatosan növekszik, ezzel együtt pedig megszaporodtak az adónemmel kapcsolatos visszaélések - írja a Világgazdaság. A csalók főként azt használják ki, hogy nem a jármű országba érkezésekor, hanem a tényleges forgalomba helyezésekor kell kifizetni a regisztrációs adót. Van tehát idő a szükséges papírok "előállítására".

Úgy tűnik, sokan nem örülnek annak, hogy a regisztrációs adó mértéke szinte folyamatosan növekszik. Ezt jelzi az is, hogy megszaporodtak az adónemmel kapcsolatos visszaélések. Mint ismert, jelenleg a legkisebb, legkorszerűbb autók forgalomba helyezésekor 126 ezer forintot kell fizetni regisztrációs adóként, a legnagyobb motortérforgatú és elavult gépkocsik első magyarországi rendszámának kiváltásakor 2,8 milliónál is magasabb az összeg.

Az ügyeskedők ezen a tételen próbálnak spórolni - mondta a Világgazdaságnak Bencze József, a vám- és pénzügyőrség rendészeti főigazgatója. Mint hozzátette: egyre kisebb eséllyel, mivel a vámnyomozók mind több esetre derítenek fényt. Jelenleg már több mint ezer autó ügyében folyik nyomozás.

Elsősorban azt a helyzetet használják ki a csalók, hogy nem akkor kell kifizetni a regisztrációs adót, amikor a jármű beérkezik az országba, hanem a tényleges forgalomba helyezésekor. Van tehát idő a szükséges papírok "előállítására". Az egyik kedvelt eljárás, hogy hamisítják az igazolást az adó befizetéséről. Ezt a dokumentumot egyébként a vámhatóság állítja ki, ennek birtokában keresik fel a járműtulajdonosok az okmányirodát, ahol megkapják a rendszámot. Összesen 103 cégnél folyik ilyen típusú ügyben büntetőeljárás.

Van, aki azt a szabályt használja ki, hogy a regisztrációs adót csak a 2004. február 1-je után behozott gépkocsikra kell kifizetni, ezért egyszerűen meghamisítja a forgalomba helyezési dátumot. Mások a környezetvédelmi besorolást kozmetikázzák a közlekedési hatóság által kiállított dokumentumban. Ezekben az esetekben a főigazgató szerint nem egyszerűen okirat-hamisításról van szó, hanem jóval súlyosabb jogsértésről, adócsalásról is, hiszen az adó elkerülésére, minimalizálására irányult a cselekmény.

Vannak olyanok is, akik nem elégednek meg az elcsalt regisztrációs adóval. Az elmúlt napokban például azért vontak eljárás alá egy vállalkozót - mondta Bencze József -, mert kiderült, az áfát is "megspórolta". Ebben az esetben az a trükk, hogy "megutaztatták" az uniós országból behozni szándékozott autót.

A meglehetősen bonyolult tranzakció során először egy unión kívüli országba, nevezetesen Svájcba vitték, majd onnan - immár harmadik országos importként - hozták be Magyarországra. Hamis regisztrációs adóigazolással helyezték a járművet forgalomba, majd mielőtt eljött volna az áfafizetés határideje, a céget eladták egy nem uniós országbeli vevőnek.

Megoldás lehet, ha a terveknek megfelelően létrejönne az online kapcsolat a vámhatóság és az okmányirodák között. Ez esetben ugyanis csak úgy kaphatná meg a rendszámot a jármű, ha azonnal és biztonságosan ellenőrizték, hogy a regisztrációs adót megfizették - fejtette ki a főigazgató. Ennek hiányában az is segítene, ha a befizetési bizonylatot megfelelő biztonsági védelemmel látnák el, és azt nem csak bemutatnák, hanem csatolnák is a forgalomba helyezési kérelemhez.

Így, időnként ellenőrizhetné a vámhatóság, hogy egyezik-e saját adatbázisa az okmányhivataléval. Az is lehetetlenné tenné a csalásokat, ha megváltoztatnák az illetékességi szabályt: csak a tulajdonos lakóhelye (telephelye, székhelye) szerint illetékes vámhivatal, illetve okmányiroda foglalkozhatna egy-egy gépjármű adózási ügyeivel.