Ezermilliárdba kerülhet az iparűzési adó

2005.07.22. 9:01

Ezermilliárd forintot kockáztat a kormány azzal, hogy elodázza a helyi iparűzési adó átalakítását. A kormány csak 2008-tól tervez nagyobb változásokat az adónemmel kapcsolatban - értesült a Népszabadság.

Folyamatosan nő azoknak a cégeknek a száma, amelyek megfellebbezik az  iparűzési adófizetésre vonatkozó határozatokat. Az Auchan Magyarország Kft. közölte először, hogy visszakéri az ötszázmillió forintra tehető befizetett iparűzési adót, ha az Európai Bíróság jogszerűtlennek ítéli a magyar adónemet. Két nappal ezelőtt az OTP Bank vonta kétségbe az adó jogszerűségét, s egyes közigazgatási hivataloknál visszatérítési eljárást kezdeményezett.

Szakértők szerint az iparűzési adó megfelel a jelenleg hatályos honi törvényeknek, ezért a közigazgatási hivatalok elutasító határozata aligha kétséges. Ezt nyomatékosította a pénzügyminiszter jó egy hete az önkormányzatoknak elküldött tájékoztatójában is, amelyben a hatályos magyar adójogszabályok szerinti eljárásra hívja fel a figyelmet. Ha a megyei közigazgatási hivatalok elutasítják a cégek fellebbezését, a magyar bírósághoz fordulhatnak jogorvoslatért. Az eljárás során kérhetik a bírót, hogy az Európai Bíróságnál (EB) kezdeményezzen eljárást.

Adózási szakértők szerint az iparűzési adó jelenlegi rendszere nagy valószínűséggel nem állná ki a próbát az EB előtt. Ezt a véleményt osztja Kovács László, az Európai Bizottság adó- és vámügyi főigazgatóságának vezetője is, aki szerint a helyi iparűzési adó ellentétes az uniós előírásokkal. A vonatkozó irányelv szerint a tagállamokban csak egy forgalmi típusú adót lehet kivetni, ez pedig Magyarországon az áfa. Az iparűzési adót is az árbevétel alapján kell fizetni, ezért forgalmi típusú adónak minősül.

Többféle megoldás szóba jöhet az iparűzési adóval kapcsolatban: elképzelhető, hogy csak az adónem megszüntetését rendeli majd el a biróság, s nem kapják vissza pénzüket a vállalkozások. Az sem kizárt, hogy az EB a korábbi osztrák ügyben hozott ítéletet tekinti majd mérvadónak: ott a kihirdetés napjától szüntette meg az adónemet. Azoknak a cégeknek viszont, amelyek a döntést megelőzően jogi úton kifogásolták a fizetési kötelezettséget, visszamenőlegesen megítélte az átutalt összeget. A magyar adónem megítélését jelentősen befolyásolhatja az is, hogyan dönt az EB az Olaszországban alkalmazott hasonló adó ügyében.

Az önkormányzatok költségvetését több mint ezermilliárd forinttal rövidítené meg, ha az Európai Bíróság a magyarországi iparűzési adót a csatlakozásig visszamenőlegesen ítélné az uniós normákkal ellentétesnek. Viszont a magyar cégek jelentős kockázatot vállalnak azzal, ha nem fizetik meg az iparűzési adót vagy visszaigénylik korábban átutalt pénzüket: ezekben az esetekben ugyanis az összeg ötven százalékáig terjedő adóbírsággal kell számolniuk.

A jelenlegi tervek szerint jövőre az iparűzési adó összegét teljes egészében le lehetne vonni a társasági adó alapjából, és a külföldi telephelyen végzett tevékenységből származó bevétel után nem kellene az adót megfizetni. Nagyobb változást csak 2008-tól tervez a kormány. A mai kétszázalékos maximális mértékből egy százalékot más helyi, csak a vállalkozásokat érintő adókból szednének be az önkormányzatok. Választhatnának az ingatlan-, a nyereség- vagy a személyi jövedelemadó alapú adóztatás között, sőt ökoadóval is helyettesíthetnék az iparűzési adót. A másik egy százalékot a költségvetéstől kapnák meg - írja a Népszabadság.

KAPCSOLÓDÓ CIKK