Lassuló reformok az új EU-tagországokban

A Világbank szerint az Európai Unióhoz tavaly csatlakozott közép-kelet-európai országokban lelassult a gazdasági növekedés és a reformfolyamat. A szervezet a csatlakozás hatásának gyengülésében és a parlamenti választások közeledtében látja a tempó csökkenésének okait. 

A nemzetközi pénzügyi szervezet szakértői szerint a lassulás Magyarországon, Lengyelországban és Szlovéniában a legnyilvánvalóbb. Miután a csatlakozással összefüggésben a nyolc közép-kelet-európai országban megélénkültek a beruházások, nőtt az export és a termelés; elemzők szerint a gazdasági folyamatok az idén visszatértek a normális kerékvágásba. Mindent egybevetve azonban a szezonális ingadozásoktól megtisztítva a gazdasági növekedés még így is robusztusnak mondható a térségben.

Ennél borúlátóbban ítéli meg azonban a Világbank a reformfolyamatokat, amelyek lelassultak a Csehországban, Magyarországon, Lengyelországban és Szlovákiában küszöbön álló parlamenti választásokat megelőző politikai manőverezés miatt.

A jelentés külön kiemeli, hogy a négy legnagyobb országban, Csehországban, Magyarországon, Lengyelországban és Szlovákiában alig haladt előre a szociális reform. A bank elemzése szerint az új tagországok többsége teljesíteni tudja az idei költségvetési és inflációs célokat, Lettország és Magyarország kivételével. Mindamellett a bank az infláció idei csökkenését a térségben alapvetően annak tulajdonítja, hogy a csatlakozást megelőzően jelentősen emelkedtek az árak.