Castro felszámolja a kubai cukoripart

A valamikor a kubai gazdaság gerincét képező cukoripar a 78 éves Fidel Castro államfő akarata szerint felszámolás előtt áll. A kubai vezető nemrég bejelentette: az ország soha többet nem fog a cukorból élni, mert ez a kultúra a rabszolgaság és a tömeges írástudatlanság korának része, míg a gazdasági jövő a szolgáltatásoké és a nagyobb értékű termékeké. A tervek szerint az ország olajból pótolja az így kieső bevételt.

Kubában a végéhez közeledik egy korszak: a cukoré, amelynek fogalmával 300 éven át szinte azonosult a karib-tengeri sziget. Az ültetvényeken Afrikából behurcolt rabszolgák ezrei dolgoztak. Később a kommunista Kuba évtizedeken át szállított cukrot a Szovjetunióba, amiért cserébe gépeket, fegyvereket és rakétákat kapott.

A Reforma című mexikói lapnak nyilatkozó szakértők elmondták: Kuba pénzügyi és technikai segítséggel növelni akarja a kőolajtermelést. Már ma létezik együttműködés Kuba és a Sherritt kanadai vállalat között, Kínával több szerződést is kötöttek, Venezuelát pedig szoros szálak fűzik Kubához az olaj terén.

Negyedére csökkent a termés

A cukorgyártó ipar katasztrofális helyzetét Ulises Rosales del Toro kubai cukoripari miniszter sem tagadta, amikor néhány napja a termelés nagyarányú visszaesését jósolta. Az idei cukornádtermés ugyanis legfeljebb 1,5-1,7 millió tonna lesz majd, míg a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben még évi hétmillió tonnát is kitett.

A kubai cukoriparnak a Szovjetunió, valamint az általa finanszírozott és irányított gazdasági rendszer megszűnése jelentette a kegyelemdöfést. Szakértők rámutattak: miközben a többi szocialista ország reagált a régi gazdasági rendszer összeomlására, Kubában csak kevés történt. Egyes elemzők a cukoripar felszámolását a kubai gazdaság megújulása első jelének tekintik.