Magyarország az utolsók között a régióban

Vágólapra másolva!
A versenyképesség és a tőkevonzás növelése érdekében közép-európai adóverseny kezdődött a szomszédos országokban: Szlovákia után most részben Lengyelország és Románia is adócsökkentéseket vezet be. A gazdasági növekedés ütemét tekintve közben Magyarország az élbolyból a sereghajtók közé került - írja összeállításában a Népszabadság.
Vágólapra másolva!

A világgazdaság átlagához mérten kiugróan jó gazdasági növekedéssel büszkélkedhetnek az Európai Unió új tagállamai. Máltát és Ciprust nem számítva a nyolc közép- és északkelet-európai ország gazdasága az idén öt százalékkal bővül, jóval gyorsabban, mint az EU 15 régi tagállama vagy az Egyesült Államok.

Az új tagok belső erőviszonyai azonban átrendeződnek. Míg hosszú időn át a magyar gazdaság vezette a mezőnyt, addig mára a többiek látványosan felzárkóztak. - Az utóbbi öt év átlagában Magyarország még mindig az élen áll - mondta a Népszabadságnak Vértes András, a GKI elnöke, ám ha csupán 2003-ra vagy 2004-re tekintünk vissza, akkor a kép változik. Míg 2000-ben a magyar gazdaság 5,2 százalékkal növekedett, addig 2003-ban csak a jóval fejlettebb Szlovénia haladt lassabban a magyar gazdaságnál, 2004-ben pedig csupán a cseh. A tavalyi harmadik negyedévben Lettország például 9,1, Litvánia hat, Észtország 6,2 Lengyelország 4,8, Szlovákia 5,3, míg Magyarország 3,7 százalékkal erősítette gazdaságát.

A visszaesés egyik oka, hogy az ország gazdaságpolitikája 2001-től fokozatosan letért az export vezérelte pályáról, és a belső kereslet fellendítésére állt rá, aminek következménye a pénzügyi egyensúly megbomlása és lassúbb növekedés lett.

Másutt viszont ez az időszak az új erővel megindított privatizációé, a reformoké, az ésszerűbb gazdaságpolitikáké. E fordulat gyümölcse mára érett be, s így a lassú növekedés korszakából a látványos fejlődés szakaszába lépett például Szlovákia vagy Lengyelország.

Azok az országok növekednek gyorsabban, ahol az egy főre eső nemzeti jövedelem viszonylag alacsony, de a gazdaságpolitika támogatja az exportot, a szerkezetváltást, a külföldi tőke beáramlását. Ez jellemző a baltiakra, a lengyelekre és a szlovákokra is. Míg a fejlettebbnek tekinthető cseh, magyar, szlovén hármas most a csoport alján helyezkedik el a növekedési ütemet tekintve - mondta a Népszabadság kérdésére Bartha Attila, a Kopint-Datorg tudományos főmunkatársa.

Pozsony a múlt év elején 19 százalékra mérsékelte a társasági és a személyi jövedelemadót, valamint az áfát. Erőteljes tőkeáramlás indult meg az országba, és részben a korábbi tapasztalatok alapján Szlovákia a térség autóipari óriásává nőtte ki magát. Ezzel egy időben viszont drámai ütemben épült le a bányászat és a textilipar.

Tavaly Magyarország 18-ról 16 százalékra engedte le a társasági adót, és csatlakozott a régióban kibontakozó adóversenyhez. Az idén Lengyelország 27-ről 19-re csökkenti ezt az adófajtát, míg az EU-hoz 2007-ben csatlakozni szándékozó Románia a Nemzetközi Valutaalap jóváhagyásával 16 százalékra engedi le a társasági és a jövedelemadót, majd az áfát. A tagságra váró államok gazdaságai közül egyébként mindegyik gyorsabban nő a magyarnál. A viszonylagos lemaradás és az ésszerűbbé váló gazdaságpolitikák elegye nyomán Románia tavaly csaknem nyolc, Bulgária hat, Horvátország négy, Törökország kilenc százalékkal bővítette gazdaságát, és várhatóan 2005-ben is látványos növekedésben lesz részük - írja a Népszabadság.