Kedden szavaznak a büdzsé fő számairól

Kétszázmilliárd forinttal emelik meg a kormányzati módosítások a büdzsé kiadásait és bevételeit. A fő számokat a keddi, maratoni szavazással alakítják ki a képviselők. A hiány valószínűleg nem változik, de veszítenek a bíróságok és az ügyészségek, nyernek az önkormányzatok, a kulturális programok, a pártalapítványok, és nő a lakástámogatási keret is. Az EU gazdasági biztosa szerint az EU tízek közül egyedül Magyarország nem tartotta be az Unió ajánlásait a költségvetés elkészítésekor.

A kormány 41 módosítást támogat a keddi költségvetési szavazáson. A képviselők reggeltől több mint hatórás voksolási procedúrával döntenek a benyújtott 948 változtatási indítványról. Most csak azokról, amelyek változtatnak a fő számokon. A következő körben, két hét múlva, a belső átcsoportosítások és szöveges módosítások következnek, és ezután december 19-én fogadja el a parlament a 2006-os költségvetés végső formáját.

A kormány által most támogatott 41 módosító indítványból nyolc tekinthető önálló képviselői kezdeményezésnek (mindegyik koalíciós honatyától érkezett), a többi 33-ra a kabinet javaslataként tekinthetünk, akkor is, ha hivatalosan ezek közül kettőt képviselők, 31-et pedig a költségvetési bizottság nyújtott be. Ha a kormánypárti frakciók fegyelmezettek maradnak, és csak a kormány által támogatott módosításokat szavazzák meg, akkor a kiadásokat összességében mintegy kétszázmilliárd forinttal emelik, miközben a bevételek ugyanilyen mértékű növelése révén a hiányt változatlanul hagyják az eredetileg tervezett szinten, sőt: alapvetően nem változtatnak a büdzsé jellegén sem.

A Népszabadság számítása szerint 195 milliárd forintos változtatás legjelentősebb része egy, a sztrádaelszámoláshoz kapcsolható 177,8 milliárdos adósságátvállalás. A Nemzeti Autópálya Rt. korábban átvette a sztrádákat, illetve ezek építtetését - ám az uniós elszámolási fiaskó miatt most mindezt visszarendezik. Ezért 416 milliárd forint adósságot vesz át az állam, plusz az autópályákat. Az adósságot az eredeti tervek szerint két körben vette volna át a kormányzat: felét (a 177,8 milliárdot) az idén, a másik felét jövőre.

Az önkormányzatok összesen 13 milliárd forint többlethez jutnak a módosítások révén - ezt utakra, sportlétesítményekre, a tűzoltóságaikra kapják, a normatívák emelése révén. Támogatásnövelésekkel visszakapják azt a 9,5 milliárd forintot is, amely amiatt kerülne el tőlük, hogy a nekik átadott szja-rész ennyivel kisebb lett a számítottnál. Így összesen (bruttó) 22,5 milliárd forinttal növekednek a módosításokkal a helyhatóságok központi támogatásai.

A lakástámogatások kerete 23 milliárd forinttal emelkedik, ám ez igazság szerint legfeljebb költségvetési szigorításnak tekinthető: a pénzt a bíróságoktól és az ügyészségtől vonják el, mivel az előbbi 19, utóbbi pedig 4,3 milliárddal nagyobb költségvetési keretet tervezett és nyújtott be a parlamentnek, mint amit a kormány szeretett volna látni. Azzal azonban, hogy az összeg a lakástámogatási keretet gazdagítja, tulajdonképpen csak az elvonás valósul meg: mivel az otthonteremtési keret felülről nyitott előirányzat, vagyis akkor is fizetni kell lakástámogatást, ha a tervezettnél több kell rá, az ide elkülönített pluszpénz biztonsági tartaléknak is betudható.

Az önkormányzati juttatások növelésének, a gyerektámogatások emelésének (a rászorultaknak járó kétszeri pluszkifizetés bevezetésének) vagy pártalapítványoknak a közalkalmazotti béremelésre még adott 53 millió forintnak, illetve az összesen 1,3 milliárdos kulturális keret bővítésének a fedezetét nem más területek megszorításai jelentik. Az osztogatás legfőbb forrása a központi tartalék: a vész esetére elkülönített, eredetileg 50 milliárdos összeg majdnem 13 milliárd forinttal apad, a minimálisan megkövetelt szintre.

Ezen kívül még az áfabevételek 4 milliárd forintos növelése és a kulturális járulékokból tervezett összeg 500 milliós emelése kellett ahhoz, hogy a hiánytervet az eredeti szinten tudják tartani.

A központi költségvetés deficitje marad 1533 milliárd forint, amit a többi állami terület (például az önkormányzatok, tb-alapok) összesen mintegy 50 milliárddal emel. Vagyis az államháztartás 2006-ra tervezett pénzforgalmi hiánya 1583 milliárd forint maradhat, az uniós kimutatás szerint nyugdíjkorrekcióval a GDP 4,7 százaléka - írja keddi számában a Népszabadság.

Almunia elégedetlen

Magyarország az egyetlen új uniós tagország, amelynek költségvetési hiánya nem felel meg az Európai Unió ajánlásainak - fejtette ki Joaquin Almunia, az EU bizottság gazdasági és pénzügyi biztosa egy nemzetközi pénzügyi tanácskozáson.

Almunia a Euromoney párizsi értekezletén kedden fejtette ki, hogy a bizottságnak "Magyarországgal gondjai vannak". Mivel az ország nem tesz eleget az ajánlásoknak, ezért a brüsszeli testület sorrendben már a harmadik figyelmeztetése megtételére kényszerül - tette hozzá. Almunia közölte azt is, hogy a többi újonnan csatlakozott tagország, amelynek államháztartási hiánya szintén meghaladja az EU által szabott, GDP-hez viszonyított 3 százalékos mértéket, a megfelelő költségvetési kiigazítási programot követi.