Lépcsős és sávos kamatozású betétek

Persze itt is megvan a "csavar": a számla kamatozása sávos, azaz minden összegsávra egy adott kamat érvényes, ami értelemszerűen a lekötött összeggel arányosan növekszik: tehát a legalacsonyabb sávban.

A banki gyakorlatban a nagyobb összegű betét elhelyezésének ösztönzésére kétféle egyszerű módszert különböztetnek meg. Mindkét módszer lényege, hogy a nagyobb betétet nagyobb kamattal honorálják - nem mindegy azonban, hogy sávosan vagy lépcsősenváltoznak a kamatok a betét összegétől függően. Amennyiben lépcsőskamatozásról van szó, ha elérjük a következő kamatlépcsőt jelentő betét összegét, a teljes betétre a magasabb kamatozású kamatlépcsőhöz tartozó kamatot kapjuk meg. Azonban ha sávos kamatozásról beszélünk, akkor a magasabb kamat csak az adott kamatsávnak megfelelő összegre jár, azaz a teljes befektetett összegre jutó kamat alacsonyabb lesz.

A könnyebb érthetőség kedvéért nézzünk egy egyszerű példát. Tegyük fel, hogy egy bank így adja meg a lekötött betéteinek kamatkondícióit:

• 0 - 1 000 000 forintig 2%
• 1 000 000 felett 5%

Ilyenkor meg kell néznünk - vagy rá kell kérdeznünk -, hogy lépcsősen vagy sávosankamatozó konstrukcióról van-e szó, ugyanis a ténylegesen elérhető kamatban óriási különbség van a kettő között.

Ha 2 millió forintot akarunk lekötni és történetesen lépcsős kamatozásról van szó, akkor - mivel betétünk értéke meghaladja a felső lépcsőt - a teljes összegre jár az 5 százalékos kamatláb, éves szinten 100 ezer forintkamathoz jutunk (most az egyszerűség kedvéért tekintsünk el a banki kamatláb és az EBKM esetleges különbségétől).

Amennyiben a konstrukció sávos kamatozású, akkor a fent leírtaknak megfelelően szét kell bontani a 2 millió forintot. Azaz 1 millió forint 2 százalékon, a másik 1 millió pedig 5 százalékon kamatozik. Ez így 70 ezer forintkamatot jelent, ami 3,5 százalékos éves kamatlábnak felel meg.

A sávos kamatozású konstrukciók tehát csak akkor kedvezőek számunkra, ha viszonylag nagy összeget tudunk a legmagasabb kamatsávban elhelyezni.