A faktorálás típusai

Vágólapra másolva!
 
Vágólapra másolva!

A faktoringot különböző szempontok szerint osztályozhatjuk:

  • Visszterhes vagy visszteher nélküli az ügylet. Visszterhes faktoring esetében a faktorház finanszírozást nyújt ügyfelének, de nem védi meg a kétes követelés kockázatától, ugyanis a faktor nemcsak a vevőn, hanem a szállítón is követelheti a számla ellenértékét, ha a követelés fizetetlen marad a vevő fizetésképtelensége okán. Míg visszteher nélküli ügylet esetében a nemfizetés teljes kockázatát a faktorcég viseli; természetesen itt magasabb az ügylet díja.
  • Nyílt vagy csendes faktoring, azaz értesítik-e a vevot a leszámítolás tényéről vagy sem.
  • Megkülönböztethetjük aszerint is, hogy esedékességkor vagy a pénzbefolyás után egyenlíti-e ki a faktor a vételárat, illetve, hogy előlegez-e vagy sem.
  • Export- és import faktoring.

Ezek alapján elmondható, hogy minden olyan vállalkozásnak ajánlott a faktoring szolgáltatás melyek árujuk, szolgáltatásuk ellenértékét halasztott fizetéssel kapják, nemrég alakult cégeknek, akiknek jó vevőkörük van, de még nincs elegendő múltjuk a bankhitelhez, és ezáltal nem tudnak olyan gyorsan fejlődni mint ahogyan azt szeretnék. Ezen kívül olyan cégeknek is előnyös, amelyeknél sok számla keletkezik, ám az adósság kezeléséhez és behajtásához nem áll rendelkezésükre megfelelő adminisztratív erőforrás.

Szolgáltatásaikért a faktorcégek kétféle fizetséget kérhetnek. Egyrészt egyszeri, a bruttó számlaösszegre számítva jellemzően 0,5-1,3 százaléknyi faktordíjat; másrészt a vevő fizetéséig a megelőlegezett hányadra számított kamatot. Ez utóbbi majdnem minden esetben a követelés futamidejével megegyezo BUBOR (Budapesti bankközi kamatláb) és még 2-5 százalék lehet, ezt természetesen a vevő fizetéséig kell állni. A faktor díját előre vonja le az átutalt előlegbol a faktorcég, a kamatot pedig a maradék átutalásakor tartja vissza.