Betétpiac: rövid lejárat, változatos kamatok

Az 1 és 3 hónapos lejáratú lakossági betétek piacán körülnézve megállapítható: a különféle pénzintézetek eltérő összeghatárokhoz más és más kamatsávokat kínálnak. Hogy pénzünket a lehető legelőnyösebb feltételekkel köthessük le, a lehetőségeket érdemes alaposan összehasonlítani.

Betéttípusok

A lekötés időtartama szerint beszélhetünk rövid (1-12 hónapos), közép- (1-5 éves) és hosszú (5 év feletti) lejáratú betétekről. A hosszú lejáratú betételhelyezés az alacsony várható hozamok miatt már nem jellemző, gyakoriak viszont a rövid és középlejáratú betétek.

A felmondás szerint beszélhetünk látra szóló, tartós (vagy fix), valamint felmondásos betétekről. A látra szóló betétet a betét elhelyezője bármikor előzetes bejelentés nélkül felmondhatja. Emiatt az ilyen betétek kamatai a legalacsonyabbak.

A tartós betétek a lekötés időtartama alatt nem mondhatók fel, az ügyfelek érdeke azonban azt kívánja, hogy amikor pénzre van szükségük, tartósan lekötött betéteikhez is hozzájussanak. Ezért a bankok - felmondási határidő kikötésével - lehetőséget biztosítanak az idő előtti felmondásra, ilyenkor azonban az ügyfél kevesebb kamatot kap a betét után.

A felmondásos betétek felmondási ideje általában 3, 7, vagy 30 nap. Minél rövidebb a felmondási idő, annál alacsonyabb a betéti kamat.

A szerződési feltételeket a bankok alakítják ki, az ügyfelek általában változtatás nélkül írják alá a bank által szerkesztett blankettaszerződéseket, így ezek nem ügyfélre, hanem ügyletre szabottak. Ennek ellenére előfordulhat (főleg tőkeerős ügyfeleknél), hogy az ügyfél kérésére változtatnak a szerződési feltételeken. A szerződés általános feltételei ebben az esetben is változatlanok, módosulhatnak viszont a kamatfeltételek és a lekötési időszakok. Bevett gyakorlat, hogy a szerződés két részből áll: az általános feltételekből és az ehhez mellékletként csatolt kamatfeltételekből.

Az ügyfélnek nemcsak azt kell meggondolnia, hogy melyik bank biztosítja a legkedvezőbb kamatkondíciókat, hanem arra is ügyelnie kell, hogy mekkora összeget és milyen időtartamra helyez el betétként, hiszen adott esetben szüksége lehet a pénzre.

Az összehasonlíthatóságot a 41/1997. (III.5.) Kormányrendelet által előírt mutatók használatával lehet elérni. A mutató meghatározásánál minden felmerülő díjat, költséget, kamatszámítással kapcsolatos összetevőt figyelembe kell venni.

Az EBKM

A jogszabály valamennyi betéti termékre vonatkozóan előírja az Egységesített Betéti Kamatláb Mutató (EBKM) számítását. Az EBKM és a pénzintézet által meghirdetett éves betéti kamatláb annyiban tér el egymástól, hogy míg a kamatlábak 360 napra vetítve kerülnek megállapításra (kivétel a devizák közül az GBP, melyet 365 napra), ugyanakkor egy adott év, azaz 365 nap elteltével az elhelyezett betét után fizetett kamatösszeg visszaszámítása magasabb kamatlábat eredményez.

Ez számokkal kifejezve annyit jelent, hogy amennyiben például 100 forintot helyez el évi 10 százalékos kamatláb mellett egyéves betétbe, már 360 nap múlva 10 forint kamatot realizál. A tényleges év, azaz 365 nap elteltével 10,14 forint összegű kamat illeti meg, vagyis magasabb összeg, mint amit az éves kamatláb alapján feltételezett. Ezt a többletet fejezi ki az éves szinten 10 százalékos kamatlábhoz tartozó EBKM, amely jelen esetben 10,14 százalék.