Sokat spórolhatunk bankválasztással

Vágólapra másolva!
A számlavezetési konstrukció nem megfelelő megválasztása egy hónap alatt akár több tízezer forintos felesleges kiadást - azaz veszteséget - jelenthet egy kisvállalkozás számára.  Érdemes tehát körültekintően bankot és számlát választanunk.
Vágólapra másolva!

Mielőtt nekiugranánk a banki ajánlatok böngészésének, célszerű átgondolni néhány információt a kezelendő számlával kapcsolatosan:

Havonta körülbelül hány darab átutalást végzünk?

Mekkora az utalások jellemző összege, nagyságrendje?

Mekkora a bankon belüli átutalások aránya?

Használunk-e csoportos átutalásokat?

Havonta mennyi és milyen összegű készpénzt veszünk fel?

Az ügyintézést jellemzően személyesen, telefonon vagy interneten végeznénk?

Fentiek határozzák meg ugyanis, hogy milyen típusú számlát érdemes nyitnunk annak érdekében, hogy minimalizáljuk a felmerülő költségeket.

Átutalások

Ha például sok kis összegű átutalást kell indítanunk, rendkívül fontos, hogy a bank milyen minimális díjat számít fel a tranzakcióknál, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy 200 forintos, vagy 400 forintos minimumdíjjal kell kalkulálnunk a költségek tervezésénél.

Ez a szempont felfelé, azaz nagy összegű utalásoknál sajnos nem igazán érvényesül, mert maximális díjat a számlavezetési konstrukcióknál csak elvétve kötnek ki: az Erste és a KDB internetes utalásainál van ilyen korlátozás (bár a KDB-nél irreálisan magasan, 100.000 Ft-ban maximáltak).

Ugyanakkor a nagy összegű utalásoknál fokozottan érvényesül a százalékos díjak szerepe, tehát érdemes olyan terméket választani, ahol alacsony százalékos költség kapcsolódik az esetleg magasabb minimális fix díjhoz.

Az ajánlatok papíralapú utalásnál 0,1 százalék, és 0,4 százalék között szóródnak, melyhez minimális vagy fix plusz díjak kapcsolódnak: papíralapú átutalást legolcsóbban a KDB-nél végezhetünk, itt 0,1 százalék, de minimum. 200 forintot számítanak fel tranzakciónként - az internetes utalásoknál már nem ilyen egyértelmű a helyzet, A CIB, az Erste és a KDB is bemerészkedett a 0,1 százalékos határ alá.

Szintén figyelembe kell venni, hogy sok számlavezetési konstrukciónál mind az egyedi, mind a csoportos átutalásokat az alapdíjaknál olcsóbban végezhetjük el bankon belül, ami például a dolgozók kifizetésénél jelenthet anyagi előnyt - persze csak ha az adott banknál vezetik folyószámlájukat.

Készpénzforgalom

Forrás: MTI
A készpénzforglam lassan elavul

A különböző utalások mellett a felmerülő költségek második fontos kategóriája a készpénzforgalmi díj.

Nem véletlen az elnevezés: a lakossági számlákkal ellentétben a vállalkozói számlák többségénél a készpénzbefizetésért is díjat számolnak fel. Persze ezek a díjak jóval kisebbek, mint a készpénzfelvételért fizetett tételek, de mégis: hiába fizetünk be adott összeget, a számlára már kevesebb pénz érkezik meg.

Ezért ha viszonylag nagy a cégünk készpénzforgalma, érdemes olyan számlavezetési konstrukciót keresnünk, ahol legalább a befizetés díjmentes.

A készpénzfelvételi díjak között is elég nagy a szórás, például a Budapest Bank Evolúció és Tradíció számlacsomagjainál meghatározott készpénzfelvétel- és befizetés ingyenes, a Porsche Banknál pedig a befizetés teljes mértékben, a kifizetés pedig 2 millió forintos összeghatárig díjmentes.

A többi banknál a felvételi díjak 0,1 százalék, és 0,39 százalék között mozognak, a befizetéseket pedig jellemzően 0,03 százalék és 0,1 százalék közötti díjakon intézhetjük.

A Budapest Bank csomagjainál meghatározott számig az átutalásokért sem kell külön fizetnünk, ezek díjait ugyanis a számlavezetési díj tartalmazza - azoknak, akik stabilan tudják tervezni átutalási és készpénzforgalmukat, megfelelő megoldás lehet, de fontos kiemelni, hogy a keretszámok túllépése esetén a bank a standard kondícióknál magasabb díjakat alkalmaz. Ezzel el is érkeztünk a harmadik pillérhez, a számlavezetési díjakhoz.

Fix számlavezetési díjak

Ebben a tekintetben találhatjuk talán a legnagyobb eltéréseket az egyes konstrukciók között.Van olyan termék, ahol egyáltalán nem számolnak fel havidíjat, csak minimális forgalmi jutalékot kell fizetnünk (azaz tulajdonképpen van havidíj, de "elkölthető") - ilyen, kisebb forgalmú cégeknél tipikusan költségkímélő megoldást alkalmaz a HBW Express.

A következő kategóriába tartoznak a havi 1500 - 3000 Ft-os díjjal járó, gyakorlatilag standard számlák - itt általában semmi sincs ingyen, de nem kell meghatározott keretek között tartanunk megbízásainkat, nem kell előre terveznünk és akkor sem járunk különösebben rosszul, ha egyes hónapokban alacsonyabb, máskor magasabb forgalmat könyvelhettünk el.

A harmadik kategóriát a havi 5-10-15 ezer Ft-os költséggel járó számlacsomagok képviselik, melyekhez már számos "ingyenes" tranzakció és egyéb kiegészítő szolgáltatás (például internetes hozzáférés, bankkártya) kapcsolódik. Ezek a konstrukciók kétségtelenül kényelmesek és sok esetben költséghatékonyak is, de egy viszonylag stabil forgalmat, folyamatos működést feltételeznek - így a magas havidíj csak akkor térül meg, ha az azért nyújtott szolgáltatásokat valóban használjuk.

Összefoglalva tehát a fentieket: először mindig mérjük fel saját igényeinket, várható forgalmunkat és csak ezek alapján döntsünk egy konstrukció mellett, ugyanis hiába jó egy termék, ha nincs rá szükségünk és hiába olcsó, ha nem érjük el vele céljainkat.

Drágul az OTP folyószámla fenntartása/uzletinegyed/hirek/vallalatihirek/20050929dragul.html