Világgazdaság: egyensúlyi kockázatok

A világgazdaság tavaly 30 éve a legjobb teljesítményt nyújtotta. A növekedést azonban soha nem kísérték olyan mértékű egyensúlytalanságok, mint most. Jelenleg ugyanis viszonylag szegény országok igen alacsony kamatra hiteleznek hatalmas összegeket az amerikai fogyasztónak.

A gazdag amerikai fogyasztó luxusfogyasztását viszonylag szegény országok hitelezik, ami fenntartja az erős amerikai és világgazdasági növekedést, de e "bizarr" tőkefolyamatokból rendkívüli egyensúlytalanságok erednek. Ezek most már törésponthoz közelítenek, ami meredek és fájdalmas globális piaci kiigazítás kockázatával jár, áll a Financial Times pénteken közölt világgazdasági áttekintésében.

A londoni üzleti napilap külön mellékletben kiadott elemzése szerint a világgazdaság tavaly 30 éve a legjobb teljesítményt nyújtotta, és az előrejelzések 2005-re és 2006-ra is egészséges, 4,3 százalékos globális növekedéssel számolnak.

A növekedést és a kereskedelmet azonban soha nem kísérték olyan mértékű egyensúlytalanságok, mint most. Ázsia, Németország és az olajexportáló országok rekord kereskedelmi többleteket halmoznak fel, a képlet másik oldalán ugyanakkor az Egyesült Államokban eddig nem látott folyómérleghiányok keletkeznek. Az IMF becslése szerint az amerikai folyó deficit az idén el fogja érni a 760 milliárd dollárt, vagyis a GDP-érték 6,1 százalékát, áll a Financial Times elemzésében.

Az elszabaduló amerikai folyómérleghiány veszélyeire már a londoni napilap elemzése előtt, független londoni elemzőházak is felhívták a figyelmet.

Szeptember végén a Fitch Ratings, a legnagyobb európai hitelminősítő világgazdasági előrejelzésében azt írta: ha a magas olajár 2006 végéig fennmarad, az az amerikai folyómérleg hiányát - amely az idei első félévben 6,4 százalékos rekordot ért el - jövőre a GDP 7,2 százalékára, 943 milliárd dollárra duzzasztaná.

Ekkora amerikai fizetési hiány fedezéséhez naponta mintegy 2,5 milliárd dollár külföldi tőkebeáramlásra lenne szükség, ami az Egyesült Államok nélkül számolt globális GDP-érték 3 százaléka, állt a Fitch minapi londoni elemzésében.

A Financial Times pénteken közölt áttekintése szerint ezt a tőkeáramlási modellt nehéz a tankönyvekben olvasható közgazdasági elméletekkel megmagyarázni, ugyanis a jelenlegi "bizarr világban" viszonylag szegény országok hiteleznek hatalmas összegeket a gazdag amerikai fogyasztónak, rendkívül alacsony kamatra.

Ha azonban ez a hajlandóság egyszer csak elpárolog, annak fájdalmas következményei lesznek Amerikára. Ez esetben a dollár lezuhanhat, a hosszú távú kamatok felugorhatnak, a magasabb importszámla a pénzügypolitika szigorításához, az pedig a lakóingatlan-piaci fellendülés hirtelen megtorpanásához vezethet, áll az elemzésben.

Mindez a külvilágra még rosszabb hatással lenne, hiszen Amerika lefulladásával a világgazdaság motorja veszne el.

A mostani, rendkívüli egyensúlytalanságok legjobb mércéje a Financial Times szerint az ázsiai jegybankok devizatartalékának rendkívüli emelkedése. Tíz évvel ezelőtt a hét vezető ázsiai gazdaság összesített tartaléka 509 milliárd dollár volt, az Egyesült Államokon kívüli akkori globális összeg 36 százaléka. A tavalyi év végén ugyanezen hét ázsiai gazdaság 2300 milliárd dollár devizatartalékkal bírt, ami a világtartalék 60 százaléka.

Az ázsiai folyamatokon belül Kína devizakészletei robbanásszerűen emelkedtek. A kínai tartalék 2002 elején 213 milliárd dollár, 2004 végén 609 milliárd dollár, idén júliusban már 740 milliárd dollár volt, áll a pénteki londoni elemzésben.