Euróval még nem sokan fizetnek itthon

Elenyésző arányban fizetnek a külföldiek euróval a hazai szállodákban, éttermekben és üzletekben - már ahol egyáltalán lehetséges. Bankkártyával viszont egyes helyeken már a vendégek 80-90 százaléka fizet - olvasható a csütörtöki Népszabadságban.

Eurót fizetőeszközként bárki, bármely kereskedő elfogadhat Magyarországon a 2001-ben történt teljes devizaliberalizáció óta, elfogadása egyedül a kereskedő döntésétől függ. Ez egyébként a világ összes fizetőeszközére vonatkozik, függetlenül attól, hogy az adott valuta konvertibilis, vagy sem. A kereskedők és a szolgáltatók azonban nem sietnek lehetővé tenni az eurós készpénzfizetést.

Az euró kivételezett fizetőeszköz. Az uniós csatlakozás óta ugyanis Magyarország is partnere annak a cselekvési programnak, amely az egységes eurófizetési térség kialakítását hivatott elősegíteni.

Így különleges szabályok vonatkoznak az euró külföldről ide, vagy Magyarországról külföldre történő átutalására, amelynek költsége nem haladhatja meg a belföldi átutalás díját. Továbbá, az itthon működő eurókiadó automaták pénzfelvételi díja sem térhet el a szokásos belföldi tarifáktól. Ezek az előírások azonban a forint ATM-ekre, illetve az euró készpénzként történő elfogadására, átváltási árfolyamára már nem vonatkoznak. Az árfolyam így szintén a kereskedő döntésén múlik.

Fehér foltok

A legkevésbé a kereskedelemben terjedt el az euró elfogadása, egyelőre sem a Match, sem a Tesco, sem az Auchan üzleteiben nem fogadják el az európai közös pénzt. Egyelőre sem a Tesco, sem az Auchan nem tervezi, hogy a közeljövőben elfogadja az eurót, mondván, nem merült fel ennek szükségessége. Érdekes, hogy mindeközben a Tesco tizenöt magyarországi benzinkútjánál lehet euróval fizetni; amit a héten 231 forintos árfolyamon számítanak be. A cég központjában viszont még százalékos arányt sem tudnak mondani arra vonatkozóan, hogy valójában mennyien élnek a lehetőséggel.

Az viszont biztos, hogy 2007-ben a Coop-hálózat összes üzletében lehet majd euróval fizetni. Erre ma még azért nincs lehetőség, mert hiányzik hozzá az egységes informatikai rendszer - tájékoztatott Murányi László, a társaság vezérigazgató-helyettese.

A külföldiek által sűrűn látogatott éttermekben szinte mindenütt elfogadják az eurót, de erre csak ritkán van szükség. Vidéken többnyire a környékbeli pénzváltók vételi árfolyama az irányadó, a pincéreknek azonban ott sem jelent problémát a készpénzzel fizető külföldi, ahol hivatalosan nem lehet euróval fizetni. A szállodák, kivált a négy- és ötcsillagosok egyaránt elfogadják az eurót, de van, ahol csak közvetve. Ilyenkor a hotel portáján működő pénzváltóhoz irányítják a vendégeket. A fővárosi gyógyfürdőkbe látogató külföldi is jobban jár, ha forintot, vagy hitelkártyát visz magával, mert ott sem lehet euróval fizetni.

Még a nyugat-európaiak által kedvelt fürdőkből - a Gellért, a Széchenyi vagy a Lukács - sem jelezték, hogy a vendégek igényelnék az eurós fizetés lehetőségét. Az utazási irodákban egyelőre nincs szükség az eurós készpénzfizetési lehetőség bevezetésére, hiszen az ügyfelek nem eladnak, hanem vesznek valutát - általában az irodákban működő pénzváltóknál. A külföldi autósok (például a csak átutazók) megúszhatják a kényszerű pénzváltást. Euróval fizethetnek a sztrádamatricáért, legalábbis az autópálya-társaság ügyfélszolgálati irodáiban.

Jó lapjárás

A külföldi bankkártyákhoz kötődő hazai pénzforgalom évről évre, változó ütemben, de folyamatosan nő. Nem meglepő, hogy az effajta pénzforgalom 2004-ben, az uniós csatlakozás évében mutat a szokottnál lendületesebb emelkedést.

Külföldiek ATM-ből tavaly összesen 111 milliárd forintot vettek fel, míg kártyás vásárlásokra 97,5 milliárd forintot költöttek. Egy alkalommal emellett átlagosan mintegy 45 ezer forintot vesz ki automatából, míg egy kártyás vásárlás alkalmával nagyjából átlag 23 ezer forintot hagy a pénztárnál.