A balkáni cukorimporttól fél a magyar cukoripar

Az agrárkormányzat segítségét kérik az esetleges piaci zavarok megelőzésére a vámmentes uniós balkáni cukorimport miatt a magyar cukoripari ágazat szereplői. A Cukor Terméktanács korábban levelet írt a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumba, hogy az augusztus elején lehetővé váló vámmentes balkáni cukorimport esetleges kedvezőtlen hatásainak kivédésére tegyenek lépéseket Brüsszelben az Európai Unió illetékeseinél.

Korábban a vámmentes cukor elsősorban csak a balkáni országokhoz közel eső uniós államok piacán jelent meg - mondta Koczka Zoltán, a Cukor Teméktanács titkára. Elsősorban Görögországba, Olaszországba, Ausztriába és kis mértékben Dél-Németországba szállítottak korábban a balkáni országokból az unióba vámmentesen bevihető cukorból.

Ezt a kedvezményes lehetőséget azért függesztette fel ideiglenesen az unió, mert azt tapasztalták, hogy Szerbia-Montenegróból, Macedóniából és Horvátországból nemcsak cukorrépából készült cukor, hanem cukornádból készült édesítőszer is került az EU országainak piacára. Az unió illetékesei azonban most úgy ítélték meg, hogy az ellenőrzés ezen téren szigorúbb lett és folytatható az a korábbi gyakorlat, amit gazdasági segítségként kívántak - politikai döntés nyomán - ezeknek az országoknak nyújtani.

Koczka Zoltán szerint az unió cukor-rendtartása reformjának tervezetében 200-300 ezer tonna balkáni cukorkvótával számolnak a szakértők. Így a magyar szakember becslése szerint mintegy 200 ezer tonnányi vámmentes cukormennyiség kerülhet az unió piacára. A terméktanács titkára az Európai Cukoripari Szövetség a CEFS véleményére hivatkozva azt közölte, hogy Szerbia-Montenegróban jelenleg mintegy 100 ezer tonnányi cukorfelesleg lehet.

Benedek Fülöp, az agrártárca közigazgatási államtitkára elmondta, hogy személy szerint ő még nem ismeri a cukorvertikum által előterjesztett kérelmet, ám amennyiben az érdemi javaslatokat tartalmaz, úgy azt a tárcánál tanulmányozzák és érdemi választ adnak a Cukor Terméktanács felvetéseire.